Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő megállapodott az eurózóna integrációjának erősítéséről, illetve a migrációs politika és a védelmi erőfeszítések koordinálásáról. A két vezető a június végi európai uniós csúcsértekezlet előtt egyeztette javaslatait - derült ki az Irish Times tudósításából.

Macron sikerként könyvelheti el, hogy kilenc hónappal azt követően, hogy javaslatot tett a közös európai valutát használó országok kapcsolatának szorosabbra fűzésére, végre pozitív választ kapott német kollégájától. Eszerint 2021-től létrejön az övezet közös költségvetése párhuzamosan az EU büdzséjével. Ebből az innovációt, a versenyképességet és az övezet integráltságát erősítő programokat fognak finanszírozni.

QP | Quality Placement

Új büdzsé

Ennél többről egyelőre nem állapodtak meg, mert a részletek tisztázásához kiterjedt konzultációkra van szükség az érintett országokkal. Az egyik kulcskérdés a költségvetés keretösszege, amelyet Macron korábban 300 milliárd euróban, míg Merkel alacsony két számjegyű milliárd euróban határozott meg. Az előbbi inkább érdemi, az utóbbi inkább jelképes összeg lenne. Az új büdzsével kapcsolatban a stratégiai döntéseket a tagállamok hoznák, a részletkérdések megoldását az Európai Bizottságra bíznák.

A költségvetési kerethez hasonlóan az is homályban marad egyelőre, hogy honnan teremtenék elő a büdzsé forrásait. Ezzel kapcsolatban ismert ötletek kerülhetnek terítékre. Elképzelhető az eurótagállamok befizetése vagy egy európai pénzügyi tranzakciós adó kivetése vagy az európai alapok felhasználása.

Amiről nincs szó, és amiről van

Nem történt előrelépés a közös eurózónás betétbiztosítási rendszer bevezetésének ügyében, amit a szakemberek a bankunió következő logikus lépésének tekintenek. A németek ellenzik ezt, mert az adósságközösség megteremtése felé tett lépést jelentene, hiszen az eurózónás bankokban elhelyezett betétek után fizetendő biztosítást a közösből kellene állni, bármelyik ország pénzintézete válna is fizetésképtelenné.

Ugyanakkor továbbfejlesztenék az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM), azaz az eurótagállamok közös biztonsági alapját, amelyet eddig a bajba került tagállamok, elsősorban Görögország segélycsomagjainak finanszírozására használtak. Ennek az intézménynek nincs önálló döntési joga hitelei kihelyezéséről - szemben az IMF-fel -, ez a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek jogköre.

A változás, amit a Merkel-Macron páros javasol az lenne, hogy az ESM-ben létesítsenek egy biztonsági hálót, vészhelyzeti hitelmechanizmust az eurózóna bajba került bankjainak, illetve államainak kisegítésére. Emellett erősítenék az ESM együttműködését az Európai Központi Bankkal és az Európai Bizottsággal. Az alap megtartaná a nevét, de feladatkörének bővítése miatt meg kellene változtatni a róla szóló szerződést.

Védelem és bevándorlás

Párizs megkapta Berlin támogatását az európai beavatkozási erő, azaz egyfajta közös védelmi haderő létrehozásához. A felek kétoldalú megállapodást akarnak kötni arról, hogy minden a schengeni övezeten belül lévő országban regisztrált menekültet a lehető leggyorsabban vissza lehessen küldeni abba az országba, hol ez az adminisztratív intézkedés megtörtént.

Ugyanakkor - szembe menve a kelet-közép-európai országok ellenállásával - letették a voksukat a szolidaritáson és a felelősség megosztásán alapuló, közös európai menekültügyi rendszer mellett. Újságírók kérdezték Merkelt Donald Trump, az USA elnöke megjegyzéséről, miszerint a megengedő európai menekültpolitika miatt nőtt a bűnözés. A kancellár csupán annyit felelt, hogy a statisztikai adatok ennek ellenkezőjét mutatják, ami önmagáért beszél.

Nem fog tetszeni az alacsony vállalati adókkal nyomuló régiós országoknak az sem, hogy a két vezető és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az év végre olyan szerződést készít elő, amelynek célja a egységes uniós vállalati adórendszer megteremtése lenne.

A fotó forrása: Emmanuel Dunand/AFP