Miki Rózenfeld rendőrségi szóvivő tájékoztatása szerint Izraelben több ezren tülekedtek csütörtökön a gázálarcokat elosztó helyek bejáratánál, szíriai megtorló csapásoktól, esetleges vegyifegyver-támadástól tartva. Haifán több mint ötezren álltak sorba polgári védelmi csomagjukért, rendőröket kellett kivezényelni a rend fenntartására. Csütörtökön az észak-izraeli városban egy sportcsarnokot is megnyitottak az elosztás megkönnyítése végett.

A tízes tévécsatorna híradója szerint már szerdán is hatalmas tömegek álltak egész nap gázálarcokért, sokfelé veszekedések tették kaotikussá a helyzetet. Jeruzsálemben a feldühödött tömeg erőszakkal kirámolta a védelmi dobozokat egy elosztóhelyről, melyet ezután határozatlan időre bezártak.

A közszolgálati rádió szerint a helyi polgármesterek sokfelé megnyitották, és ha kellett, kitakaríttatták a közösségi óvóhelyeket. A Ynet című honlap közölte azon tel-avivi föld alatti parkolók listáját, amelyeket vészhelyzetben óvóhelyekké nyilvánítják, és ezekben további több mint egymillió ember kereshet oltalmat szükség esetén.

Törökországban is készülnek egy szíriai vegyifegyver-támadás lehetőségére. A közös határ mentén élelmiszerből, ivóvízből és gázálarcból készleteket halmoznak fel, és a kormány katasztrófavédelmi központja csütörtökön egy twitter-üzenetben bejelentette, hogy a határ mentén hét bunkert alakítanak ki a civilek megoltalmazása érdekében.
Ankara száz tagú vegyifegyver-szakértői csoportot küld a határvidékre. Törökország Bassár el-Aszad szíriai elnök legélesebb bírálója, az ellenzék és a felkelők támogatója. A török vezetés a héten közölte, hogy kész részt venni bármilyen, a szíriai kormány ellen szerveződő nemzetközi koalícióban.

Hagyják el az országot!

Az arab ország "körül kialakult feszült helyzetre" hivatkozva Kijev nem javasolja az ukrán állampolgároknak, hogy mostanában Szíriába utazzanak. A külügyminisztérium figyelmeztetett: azoknak, akik mégis Szíriába utaznak, nem tudják szavatolni a biztonságát, és rendkívüli segítséget sem tudnak nyújtani nekik veszély esetén. A tárca arra kérte Ukrajna minden lakosát, hogy aki tud olyan honfitársáról, aki jelenleg az arab országban tartózkodik, sürgősen tájékoztassa az illetőt a minisztérium kéréséről. A tárca egyelőre nem hozott nyilvánosságra adatot arról, hogy hozzávetőleg hány ukrán állampolgár van jelenleg Szíriában.

Románia hasonló figyelmeztetést adott ki: a bukaresti külügyminisztérium közleménye szerint minden eddiginél súlyosabb erőszakhullám várható: a felkelők állásai sűrűn lakott térségekben vannak, és arra lehet számítani, hogy a kormányerők nehézfegyvereket és légierőt és bevetnek ellenük.

Románia damaszkuszi külképviseletének becslései szerint 12-14 ezer román állampolgár tartózkodik még Szíriában. A konfliktusok kezdete óta a román nagykövetség 500 román állampolgár hazahozatalában segédkezett. Titus Corlatean román külügyminiszter júniusban a Digi 24 hírtelevíziónak azt mondta: a Szíriában élő román állampolgárok többsége nő, akik korábban Romániában tanuló szíriai diákokhoz mentek feleségül, illetve gyermekeik, akiknek szintén van román állampolgárságuk.

A felhívásban arra kérik a Szíriában tartózkodó román állampolgárokat, hogy közöljék saját, illetve rokonaik adatait és tartózkodási helyét a damaszkuszi nagykövetséggel. A dokumentum emlékeztet arra, hogy nincs már közvetlen légi járat Románia és Szíria között, így az ország csak szárazföldön, elsősorban Libanon, vagy Jordánia és Törökország felé hagyható el.

Bukarest tavaly márciusban visszahívta a damaszkuszi román nagykövetség kisegítő személyzetét a szíriai biztonsági helyzet romlása miatt, de nem szakította meg diplomáciai kapcsolatait Damaszkusszal a kormányhoz hű milíciák tavaly májusi, húlai tömegmészárlása után sem. A damaszkuszi nagykövetségen kívül Romániának Aleppó és Lattakia városában is működik tiszteletbeli konzulátusa.

Kedden Traian Basescu államfő úgy nyilatkozott, hogy Romániának óvatosnak kell lennie Szíriával kapcsolatban, ugyanakkor szolidárisnak kell lennie szövetségeseivel egy Szíria elleni esetleges katonai támadás ügyében.

Ebben a kérdésben nincs vita a szembenálló politikai táborokhoz tartozó román államfő és miniszterelnök között. Szerdán Victor Ponta miniszterelnök azt mondta, sosem óvakodott kijelenteni, hogy Szíriában egy törvénytelen, bűnös rezsim van hatalmon, és Románia szolidáris lesz a demokratikus országok szövetségével, ha katonai beavatkozásról születik döntés.

A németek ellenzik a katonai beavatkozást, az Egyházak Világtanácsa elítélte a vegyi fegyverek használatát

A német lakosság többsége ellenzi, hogy a Nyugat katonai beavatkozással reagáljon Szíriában a damaszkuszi rezsimnek tulajdonított vegyifegyver-támadásra. A ZDF közszolgálati televízió csütörtökön ismertetett felmérése szerint a németek 58 százaléka ellenzi, 33 százaléka pedig támogatja a katonai beavatkozás gondolatát, kilenc százalék nem tudott véleményt alkotni. Pártpolitikai különbségek nincsenek, valamennyi politikai erő táborának többsége elutasítja az esetleges intervenciót. A németek 55 százaléka azt is ellenzi, hogy Németország pénzzel vagy más egyéb módon támogasson egy esetleges amerikai vezetésű katonai akciót. Az amerikai beavatkozást 41 százalék üdvözölné, míg 4 százalék nem tud állást foglalni a kérdésben.
A német kormány szerint az előző héten végrehajtott gáztámadás a nemzetközi jog megsértését, egy határ átlépését jelenti a hosszú ideje húzódó konfliktus eseményeinek sorában.
Angela Merkel kancellár csütörtökön konzultált az ügyről Francois Hollande francia államfővel telefonon. Egyetértettek abban, hogy a szíriai nép ellen intézett gáztámadás "nem maradhat reakció nélkül" - áll a német kormány közleményében. Merkel és Hollande egyaránt támogatja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának napirendjére kerüljön "ez az iszonyatos bűncselekmény".

Az Egyházak Világtanácsa közben elítélte a vegyi fegyverek használatát a szíriai konfliktusban és a szervezet arra figyelmezette az ENSZ-t, hogy tegyen meg mindent a szíriaiak védelmében. "Mindegy ki áll a támadások mögött, teljességgel elfogadhatatlan, hogy a vegyi fegyverek a szíriai konfliktus részévé válhattak" - mondta Olav Fykse Tveit, az Egyházak Világtanácsának főtitkára. "Az egyházak világméretű szövetsége - beleértve a szíriai egyházakat, amelyek sokat szenvedtek a háborúban - mélyen elítéli a vegyi fegyverek használatát, bármely oldal veti is be" - tette hozzá.
Tveit úgy fogalmazott, a háború megmutatta legkegyetlenebb arcát, amiért az emberek a lehető legnagyobb árat fizették. Augusztus 21-én állítólag közel 1300 ember halt meg egy Damaszkusz közeli gáztámadásban. Az Egyházak Világtanácsa ezért arra sürgette az ENSZ-t, hogy folytasson nyomozást az ügyben. Tveit fontosnak nevezte, hogy az ENSZ tagállamai és a Biztonsági Tanács mindent megtegyenek az ország polgárainak védelme érdekében.