Az összevont perben vizsgált, két hasonló jellegű ügy Chiracnak még a 12 éves elnökségét megelőző párizsi főpolgármesteri időszakára (1977-1995) nyúlik vissza: a városházán létrehozott fiktív állásokon keresztül juttattak közpénzeket a Chirac által alapított és akkoriban általa irányított Tömörülés a Köztársaságért (RPR) nevű jobboldali párt azon munkatársainak, akik részt vettek az 1995-ös elnökválasztási kampány előkészítésében. A választást akkor Chirac nyerte meg.

Először fordult elő az 1958 óta tartó ötödik francia köztársaság történetében, hogy egy volt államfőt elítélt egy bíróság.

A vádemelést vizsgálóbírók kezdeményezték a vádhatóság ellenvetése dacára, ezért a vádat gyakorlatilag magánszemélyeknek és egy korrupcióellenes egyesületnek, az Anticornak kellett bebizonyítania a bíróság előtt. Az ügyészség Chirac felmentését kérte, az egyik legnagyobb felperes, a párizsi önkormányzat - miután az exelnök és a kormánypárt 2010 szeptemberben 2,2 millió eurós kártérítést fizetett a városházának - visszalépett a pertől.
Jérome Karsenti, az Anticor jogi képviselője szerint "nagyon erős üzenetet küldött ma a bíróság valamennyi felelős politikusnak". Véleménye szerint az ítélet annak a bizonyítéka, hogy "egy érett és átlátható demokrácia képes cezúrát húzni és elítélni egy volt köztársasági elnököt". "Ez egy történelmi ítélet és nagyon fontos a francia demokrácia jövője szempontjából" - hangsúlyozta az ügyvéd.

Memóriavesztéssel járó, súlyos neurológiai problémái miatt a volt államfő nem volt képes részt venni a több mint fél évig tartó perben. A bíróság azonban távollétében is lefolytatta az eljárást. Az ítélethirdetésen a családjából csak adoptált lánya, Anh Dao Traxel jelent meg. A nő annyit mondott, hogy ezentúl a családnak a korábbiaknál is jobban össze kell tartania és "támogatnia kell (Chiracot) egészsége érdekében az élete hátralévő részében".

Chirac az ellene felhozott vádpontok alapján legfeljebb tíz év szabadságvesztésre és 150 ezer eurós pénzbüntetésre lett volna ítélhető. A vád szerint a volt államfő párizsi főpolgármesterként összesen 28 esetben engedélyezte, hogy a párthoz közel álló személyek színlelt szerződések alapján az önkormányzati büdzséből kapjanak fizetést.

A húsz évvel ezelőtti, más peres eljárásokban már korábban bizonyított ügyekben a 79 éves politikus felelősségét érintően csak négy és fél évvel ezelőtti leköszönése után indulhatott vizsgálat, addig ugyanis köztársasági elnökként mentelmi jogot élvezett. Azóta viszont több interjúban is tagadta a vádakat, és azt állította, a vitatott munkahelyekre szükség volt a városháza alapvető működéséhez.

A párt főtitkára a vizsgált időszakban Chirac akkori bizalmasa, Alain Juppé későbbi miniszterelnök, jelenlegi külügyminiszter volt. Őt a 2002-ben nyilvánosságra került ügyben 2004-ben 18 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, és tíz évre eltiltották a politikai tisztségvállalástól. Fellebbezés után a bíróság a büntetést 14 hónap felfüggesztett börtönre és egy év eltiltásra módosította. Juppé Nicolas Sarkozy elnökké választását követően tért vissza a közéletbe.

Chiracnak tíz napja van fellebbezni. A volt államfő azonban közleményben tudatta: nem él ezzel a lehetőséggel még úgy sem, hogy "alapjaiban vitatja az ítéletet". A döntést azzal indokolta, hogy "sajnos már nincs birtokában az ahhoz szükséges összes erő, hogy új bírák előtt folytassa a harcot az igazságért". Megismételte, hogy tiszta a lelkiismerete, nem követett el semmilyen hibát.

A volt államfő kijelentette: tudatában van annak, hogy ebben az ügyben nemcsak egy ember becsülete forog kockán, hanem a köztársasági elnöki tisztség méltósága. "Úgy hiszem, hogy az intézményeink iránti tisztelet megköveteli, hogy eljöjjön a nyugalom" - mutatott rá, hozzátéve, hogy az őt háromszor is polgármesterré választó párizsiak ítéletére bízza magát, valamint a honfitársaiéra, "akik tudják, hogy becsületes ember", mindig valamennyi francia összetartásáért, Franciaország nagyságáért és a békéért küzdött.

QP | Quality Placement