Új iránymutatás szerint szabályozzák a következő uniós költségvetési időszak regionális támogatásait, az állami támogatások ellenőrzésének modernizálására irányuló stratégia részeként. A jelenlegi iránymutatások érvényességét 2014. június 30-ig meghosszabbították, így az újak 2014. július 1-től lépnek hatályba - közölte az Európai Bizottság (EB). Az iránymutatás főbb pontjai között szerepel, hogy a regionális támogatásban részesíthető régiók teljes részesedése az EU népességének arányában a jelenlegi 46,1-ről 47,2 százalékra nő. A bizottság a gazdasági válság hatásait figyelembe véve emelte meg ezt az arányt, noha ma már csak minden negyedik uniós polgár él a kevésbé fejlett régiókban, szemben azzal az idővel, amikor kidolgozták az idén záruló költségvetési időszakra szóló iránymutatást.

A jövőben kevesebb támogatás kerül majd az EB vizsgálati felügyelete alá, vagyis több lesz az olyan támogatási kategória, amelyről előzetesen nem kell a bizottságot értesíteni. Ettől a bizottság azt várja, hogy ha a tagállamok kisebb összegeket adminisztratív korlát nélkül költhetnek el, akkor az elősegíti a strukturális alapokból társfinanszírozott uniós források jobb hasznosulását. A bizottság az olyan ügyekre fog koncentrálni, amelyek nagyobb valószínűséggel okoznak versenytorzulást az egységes belső piacon.

A nagyösszegű támogatások esetében viszont mély, átfogó vizsgálat alá vetik azok ösztönző hatását, arányosságát, hozzájárulásukat a regionális fejlődéshez és a versenyre gyakorolt hatásukat. Az iránymutatás szigorít a fejlettebb területeken végrehajtott nagyvállalati beruházások támogatásán. Tapasztalatok szerint a beruházásokról a nagyvállalatok a költségek és a termelési feltételek (munkaerő, terület, tőke stb.), valamint az általános gazdasági kontextus (adók, üzleti környezet) fényében döntenek, nem pedig a rendelkezésre álló állami támogatás alapján.

A bizottság úgy véli, hogy ha egy nagyvállalat egy adott területen egyébként is befektetett volna, akkor a támogatás "ingyen pénz" osztásának minősül, ami csak arra jó, hogy a vállalat olyan szokásos működési költségét csökkentse, amelyet egyébként a (helyi) versenytársaknak meg kell fizetniük - ez pedig az adófizetők pénzének elvesztegetéséhez és az egységes belső piaci verseny torzulásához vezet, ami a növekedést is károsítja. Így a fejlettebb területeken a nagyvállalatoknak nyújtott támogatás csak abban az esetben lesz megengedett, ha új gazdasági tevékenységet hoz, ha a már meglévő létesítmények diverzifikálásával új termékek bevezetését segíti elő vagy ha új innovációs folyamat beindítását szolgálja. A szegényebb régiókban viszont - ahol a GDP nem éri el az EU-átlag 75 százalékát - továbbra is kaphatnak támogatást nagyvállalatok is más típusú beruházásokhoz.

A peremrégiókban és a ritkán lakott területeken fennmarad és egyszerűsödik a tagállamok lehetősége arra, hogy működési támogatást nyújtsanak vállalatoknak. A legkevésbé fejlett régiókban változatlan marad a maximálisan nyújtható támogatások szintje, az úgynevezett "támogatási intenzitás", másutt azonban ez 5 százalékponttal csökken.

A relokációt tiltó rendelkezéseket megerősítették és az olyan regionális támogatások nem lesznek megengedettek, amelyek egyes már meglévő vagy az ahhoz hasonló tevékenységek áthelyezését eredményezték az európai gazdasági térségen (EEA) belül. Az átláthatóság és a számviteli fegyelem javítása érdekében a tagállamoknak az interneten közzé kell majd tenniük, hogy mennyi regionális támogatást nyújtottak és kinek.

 

QP | Quality Placement