A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Trichet Olli Rehnnel, az Európai Bizottság pénzügyi biztosával együtt arról beszélt, hogy az EU-országoknak jelentősen javítaniuk kell fiskális politikájukat - ugyanezt a követelményt fogalmazta meg a világ fejlett gazdaságaival szemben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a hét végén megjelent pénzügyi jelentésében. Rehn szerint az egy hete létrehozott válságalap elérésének feltételeit olyan keménnyé kell tenni, hogy elrettentse a kormányokat a lazaságtól. Fel sem merülhet bennük, hogy végső soron erre támaszkodva tömhetik be a költségvetésükön ütött lyukakat.

Lehetséges, hogy Görögország nem tudja visszafizetni teljes adósságát - nyilatkozta a hét végén Josef Ackermann, a Deutsche Bank vezérigazgatója, Angela Merkel német kancellár pedig az eurózónatagok versenyképessége és eladósodottsága közti tátongó szakadékot hibáztatta az euró ellen indult spekulációért. Georgiosz Papandreu görög miniszterelnök bejelentette: ki fogják vizsgálni, milyen felelősség terheli a Wall Street-i bankokat az országban kialakult válságért.

Az egybecsengő kommentárok hátterét az euró zuhanása adta. A közös európai valuta árfolyama az 1,24 dolláros szint alá süllyedt, ami a Lehman Brothers 2008. szeptemberi bedőlése óta a leggyengébb pozíciója. Win Thin vezető devizastratéga szerint a befektetők nem az eurózóna szétesésétől tartanak, hanem attól, hogy ha Európa megroggyan, az a világgazdasági fellendülést is visszaveti - derült ki a Bloomberg tudósításából.

Romano Prodi kétszeres olasz miniszterelnök, aki 1999-2004 között vezette a brüsszeli bizottságot, azt mondta: a válság nem volt váratlan, csak sokkal később jött, mint amire ő számított. Az európrojekt félig kész - tette hozzá -, nem működhet a monetáris unió gazdaságpolitikai koordináció nélkül. Ugyanezt a véleményt fogalmazta meg sokkal korábban Pierre Werner luxemburgi kormányfő, aki egy 1970-ben készült jelentésben hívta fel a figyelmet arra, hogy a tagországok lényeges különbözősége a gazdasági egyensúly felbomlásával fenyeget.

Niels Thygesen, aki szakértőként dolgozott Jacques Delors bizottsági elnök mellett 1989-ben, ugyanakkor úgy emlékszik, fel sem merült a mostanihoz hasonló válság lehetősége, mert feltételezték, hogy az eurózónába belépő országok többé-kevésbé átlátható költségvetési politikát fognak folytatni.