Az intézményközi egyeztetések lezárásáról hírt adó közös közleményben hangsúlyozták: a tárgyalódelegációk szerint "kiegyensúlyozott" egyezmény született, melynek nyomán hamarosan hivatalosan is elfogadhatják az irányelv módosítását.

Marianne Thyssen foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztos az MTI szerint kijelentette, az Európai Bizottság két évvel ezelőtti javaslatának lényege az volt, hogy a munkabér és a munkafeltételek terén ugyanazok szabályok vonatkozzanak a kiküldetésben lévő munkavállalókra, mint a helyiekre, és ezt az elvet sikerült megőrizni. A kompromisszumos megoldás fenntartja a bizottsági tervezet legfőbb elemeit, ugyanakkor mindhárom uniós intézmény, illetve az állampolgárok aggályait is tiszteletben tartja, és világos szabályokat teremt mindenki számára.

"Ez jó hír a szociális Európa számára" - fogalmazott, hozzátéve, hogy az egyezség tisztességesebb és jobban működő munkaerőpiacot hoz létre. A megállapodás részleteit még nem ismertették, a tájékoztatás szerint azonban már a napokban bemutatják az uniós társjogalkotó szerveknek, hogy mielőbb meglegyen a felhatalmazás a végleges jóváhagyáshoz.

A fuvarozókat nem érinti

Korábban a tagállami kormányokat tömörítő tanácson belül is óriási vita volt a kérdésben, de októberben sikerült kompromisszumra jutni a módosítás fő vonalairól. Ennek értelmében a fogadó ország munkajogi feltételeit 12 hónap után kellene alkalmazni, amit egyszer meg lehetne hosszabbítani hat hónappal.

Fontos pont azonban, hogy a módosítás előírásai nem érintenék a fuvarozói szektort, arra vonatkozóan külön szabályokat hoznának. Ebben egyébként az Európai Parlament azonos állásponton volt.

A munkáltatók a jelenlegi szabályok értelmében nem kötelesek a fogadó országban érvényes minimálbérnél többet fizetni kiküldött dolgozóiknak, akik így ugyanazért a munkáért gyakran kevesebb fizetést kapnak, mint a helyiek, szakértők szerint ráadásul ennek versenytorzító hatásai is lehetnek.

A kiküldött munkavállalók száma 2010 és 2015 között 41 százalékkal nőtt az EU-ban, és elérte a 2,05 milliót, de ez még így is mindössze 0,9 százalékát jelenti az unió teljes munkaerejének.

A kiküldetésben lévő munkavállalók 85 százaléka Nyugat-Európában dolgozik, legtöbben Németországban, Franciaországban, illetve Belgiumban. A legnagyobb kibocsátó államnak Lengyelország, Németország és Franciaország számít.

A társadalombiztosításra nem vonatkozik

A szerdai megállapodás csak a bérekre és a béren kívüli juttatásokra vonatkozik, a társadalombiztosítási hozzájárulásra nem - írja az Eurologus brüsszeli szakportál. Az Európai Unió arra nem kötelezheti a munkaadókat, hogy a helyi társalombiztosítási díjakat fizessék a kiküldött munkavállalóik után. Thyssen egy tavaly márciusi interjúban arról beszélt az EUrologusnak, hogy már ez is versenyelőnyt biztosít a keleti tagállamok cégeinek, mert az általában véve olcsóbb kelet-európai tb-járulékok miatt így is kevesebbet kell költeniük a dolgozóikra.

Csütörtökön ehhez hozzátette: habár a társadalombiztosítási szabályok a tagállamok hatáskörébe tartoznak, az Európai Bizottság szívesen látna jobban összehangolt tb-szabályozást az EU-ban, és a jövőben erre fogják biztatni a tagállamokat.

Képünk forrása: Shutterstock