A kínai vámszolgálat szombaton közzétett adatai szerint január-februárban a kivitel dollárban számított értéke éves összehasonlításban 17,2 százalékkal esett vissza, ami tavaly február óta a legrosszabb adat. Elemzők 14,0 százalékos csökkenésre számítottak a decemberben mért 7,9 százalékos növekedés után - írja az MTI.

A behozatal dollárban számolt értéke 4,0 százalékkal csökkent, jóval kisebb mértékben a 15,0 százalékot valószínűsítő elemzői várakozásoknál, ám a legnagyobb mértékben tavaly november óta.

Az export értéke 292,45 milliárd dollárt, az importé pedig 299,54 milliárd dollárt tett ki, így a kereskedelmi mérleg 7,09 milliárd dolláros hiánnyal zárt az év első két hónapjában. Elemzők 24,60 milliárd dolláros többletre számítottak a decemberi 46,79 milliárd dolláros szufficit után.

A dollárban denominált adatok azért fontosak, mert az elemzők és befektetők túlnyomó többsége is ezekre alapozza előrejelzéseit és elemzéseit.
Jüanban számolva az export értéke 15,9 százalékkal, az importé pedig 2,4 százalékkal csökkent január-februárban éves összevetésben, a mérleg 42,59 milliárd jüanos hiánnyal zárta az év első két hónapját.

A politikailag is különösen érzékeny amerikai relációban a külkereskedelmi többlet Kína javára 25,37 milliárd dollár volt, számottevően csökkent a tavalyi év azonos időszakában számított 42,16 milliárd dollárhoz képest. Az adatsorból az is kiderült, hogy Kína 14 százalékkal növelte a szójabab behozatalát, amely a januárban aláírt amerikai-kínai kereskedelmi részmegállapodás egyik kritikus pontjának számít.

A kínai vámhatóság a tervekkel ellentétben egy hónappal ezelőtt nem tette közzé a januári külkereskedelmi adatokat. Csupán annyit közölt, hogy az idei évtől kezdve a január és a februári adatot együtt adja meg. Az év eleji adatokat gyakran jelentősen befolyásolja a mozgó dátumú holdújév, amely idén január végére esett.

Kína ezúttal ráadásul éppen az újévi ünnep kezdetével egy időben szigorú óvintézkedések bevezetésére kényszerült az új típusú koronavírus által okozott járvány megfékezésének érdekében, ami komoly fennakadásokat okozott az üzleti tevékenységben.

A január 25-én elkezdődött holdújévi munkaszünetet a kínai kormányzat február 10-éig meghosszabbította. A termelés azonban döcögősen indult újra, sok gyár és vállalat ugyanis komoly akadályokkal nézett szembe az óvintézkedések miatt. Az országszerte alkalmazott, különféle karantén intézkedések és forgalmi korlátozások miatt súlyos problémák alakultak ki az ellátási láncban, és a dolgozók sem tudtak mindenhol időben visszatérni a munkahelyeikre.