„Egyszerűen csak elmegyek a külföldi vállalatok üzemeihez, és megállok a kapuban. Aztán megkérdezem a munkahelyükről éppen távozókat, nem jönnek-e el a mi gyártósorainkhoz, hogy végezzenek némi ideiglenes munkát, egy kis pluszpénzért” – leplezte le saját módszerét a Financial Timesnak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő kínai cégvezető.

Az elmúlt időszakban felerősödtek a külföldi technikai tudás megszerzésére irányuló kínai törekvések, különösen a dél-koreai cégek felé fordulnak a kínaiak ilyen tekintetben. A már idézett cégvezető is elmondta, előszeretettel áll be az SK Hynix vagy éppen a Samsung kijáratához.

Olyan kritikus területeken fordulnak a dél-koreai szaktudás felé a kínai cégek, mint

  • a félvezetők,
  • az elektromos autók akkumulátorai,
  • a kijelzők
  • vagy éppen a hajóépítés.

Amerika tehet róla

Yeo Han-koo korábbi dél-koreai kereskedelmi miniszter rámutatott, Peking figyelme azt követően fordult csak igazán a dél-koreai technológia felé, hogy az Egyesült Államok elkezdett agresszívan fellépni az amerikai technológiára és szaktudásra pályázó kínai vállalatokkal szemben.

A kínai cégekkel szembeni amerikai szigorítások azt eredményezték, hogy ezek a vállalatok inkább a koreai mérnököket és kutatókat kezdték behálózni, legális és illegális eszközökkel egyaránt

– nyilatkozta a volt miniszter.

„Az USA által bevezetett új szankciók miatt nagyon nehézkessé vált olyan emberek felvétele, akik az Egyesült Államokban tanultak vagy dolgoztak. Humán erőforrás tekintetében így Európa, Japán és Dél-Korea jöttek a képbe alternatívaként” – magyarázta egy kínai öntödének dolgozó fejvadász.

Dél-Korea is szigorított

A dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat (National Intelligence Service, NIS) arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években megszaporodott az olyan esetek száma, amikor bizonyítottan kiszivárgott „nemzeti alaptechnológiának” tekinthető tudás

  • 2017-ben három,
  • 2018-ban és 2019-ben öt-öt,
  • 2020-ban kilenc,
  • 2021-ben pedig már tíz ilyen esetet regisztráltak.

A NIS a közelmúltban tette közzé a 2023 első negyedévére vonatkozó adatot: ebben az időszakban három kiszivárogtatásról számoltak be, mindhárom esetben nagyvállalatokon belülről.

Szöul úgy döntött, Washingtonhoz hasonlóan felveszi a kesztyűt ebben az ügyben, és létrehoznak egy adatbázist, amelyben a dél-koreai vállalatoknál dolgozó chipmérnököket tartják számon, hogy nyomon követhessék a mozgásaikat a belföldi és külföldi munkaerőpiacon.

Ráadásképp több új nyomozó szervet is bevetnek a szivárogtatással szemben vívott harcban, törvényt fogadott el az ilyen ügyekben kiszabható büntetések szigorításáról, valamint megkönnyítették a feltételezett jogsértések bejelentését.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a szöuli erőfeszítések gyümölcsözőek lehetnek: 2023 első negyedévében kétszer annyi letartóztatás történt technológiai kiszivárogtatással kapcsolatban, mint 2022 azonos időszakában.

Az EU is készül

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke áprilisban már jelezte, az Európai Unió sem nézi ölbe tett kézzel az európai technológia és szaktudás kiszivárgását.

Nem kell „elvágni a gazdasági, társadalmi, politikai és tudományos kapcsolatokat” Kínával, hangsúlyozta.

A viszony bizonyos fontos és érzékeny részein azonban kétségtelenül csökkentenie kell a fennálló kockázatokat Európának

– tette hozzá az EB-elnök, nem sokkal Kínában tett látogatása után.

Az Európai Bizottság ennek fényében közzétesz majd egy új irányelveket tartalmazó szabályzatot azzal a céllal, hogy megkönnyítsék az uniós vállalatok dolgát, miként tartsák fenn a kapcsolatot a kínai cégekkel úgy, hogy közben hatékony védelmet is biztosítsanak ez európai szellemi és technológiai tőkének.