Megkezdődött a visszaszámlálás Hszi Csin-ping kínai államfő „megkoronázásáig”, azaz már csak valamivel több mint negyven nap van hátra addig, hogy a Kínai Kommunista Párt 20. kongresszusa harmadszor is pártelnökké válassza - írja a CNN. Mivel tíz éve van hatalmon, ezzel olyan hosszan maradhat a posztján, amilyenre az elmúlt évtizedekben nem volt példa.

Elődei két irányítási ciklus után átadták a hatalmat az ország és a párt élén, ám Hszi 2018-ban egy alkotmánymódosítással véget vetett ennek a gyakorlatnak az állam élén. Most eljött az ideje, hogy a párt élén is ezt tegye.

A tanácskozást október 16-án kezdik és a 25 tagú politikai bizottság – a kommunista párt legfelső döntéshozó szervezete – szerint az előkészületek terv szerint, simán folynak. Az agyonszervezett eseményen, amely általában egy hétig tart, kétezer küldött vesz részt az ország minden pontjáról azzal a feladattal, hogy demonstrálják a párt egységét és az ország irányításának folyamatosságát. Az elmúlt és a következő hónapok azonban nem hoztak és nem ígérnek nyugodt felkészülést az államfőnek.

Repedések a hatalom falán

Hszi ragaszkodása a zérócovid-politikához, amelyben a járvány legkisebb jelére a legkeményebb „senki, semmilyen indokkal, sehova” típusú lezárásokkal reagálnak, felőrölte az emberek türelmét. Ráadásul az omikron vírusváltozat gyors fertőzési képessége jelentős részben hatástalanná tette ezt a módszert.

Miután az emberek munkába sem járhatnak a lezárások idején, ezek szétzilálják a vállalatok tevékenységét, és ezzel fékezik a gazdaság növekedését. Ennek nyomán a fiatalok körében 20 százalékra ugrott a munkanélküliségi ráta. A bankokat csődhullám fenyegeti, miután piramisjáték-szerűen finanszíroztak ingatlanfejlesztéseket.

Eközben Kína satuba került Oroszország és a Nyugat között. Hszi és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin napokkal az Ukrajna ellen indított orosz agresszió előtt a két ország kapcsolatának határtalan lehetőségeiről beszélt, a túlzottan oroszbarát viselkedés miatt azonban a kínai vállalatok a korábbi barátságos elbánás helyett hátrányba kerülhetnek az amerikai és európai piacokon.

Végül az országban élő muszlim vallású közösségek üldözése miatt az a veszély fenyegeti a kínai vezetést, hogy egy ENSZ-vizsgálat nyomán az emberiség elleni bűntettek elkövetésével vádolják meg.

Nem ingott meg

Bár mindezek nyomán egyesek arról kezdtek spekulálni, hogy a társadalom egy része szembe fordulhat a jelenlegi pekingi vezetéssel, a szakértők úgy vélik, hogy Hszi szilárdan a kezében tartja a hatalmat. Korrupcióellenes fellépés címén az elmúlt időszakban minden ellenfelét eltávolította az útból, és ha kihívásokkal találja szembe magát, olyan típusú autokrata vezető, aki a küzdelemben kihívások lát, és csak azt keresi, hogyan fordíthatná a maga a hasznára az elégedetlenséget.

Ami a kínai átlagembereket illeti, túlnyomó többségük nem foglalkozik a kommunista pártkongresszusokkal. Végül is nincs beleszólásuk abba, amiről ezeken tárgyalnak, mint ahogy az ország vezetőinek cseréjébe vagy általában a közélet dolgaiba sincs. Ennek ellenére most viszonylag sokan már nagyon várják az október közepét, a nagy esemény befejezését, mert abban bíznak, hogy az új felhatalmazás birtokában a pekingi vezetés nem erőlteti tovább a zérócovid-politikát. Ha így is lesz, senki sem tudja mikor és hogyan változtathatnak rajta.