A jelek szerint mégiscsak hatnak valamelyest a nyugati szankciók és az attól való félelem Oroszország esetében. A kínai állam elmúlt évtizedben legnagyobb befektetési projektje, az Új Selyemút program keretében az elmúlt fél évben egyetlen fillér új befektetés sem érkezett Oroszországba a Fudan Egyetem Zöld Pénzügyi- és Fejlesztési Központjának adatai szerint. A kínai állam figyelme a jelek szerint a közel-kelet felé fordult, s ennek egyik legnagyobb nyertese Szaúd-Arábia lehetett - írja a Financial Times és a Reuters.

Nedopil Wang, a központ igazgatója szerint a nyugati szankcióktól való félelem lehetett elsősorban az, ami visszatartotta a kínai államot az újabb oroszországi befektetések finanszírozásától. Szerinte a most tapasztalt visszaesés valószínűleg csak átmeneti lesz, a két ország elég elkötelezett egymás iránt és a Kínába irányuló orosz energiaexport növekedett a háború ellenére.

Kapcsolódó

Rosszul jöhet Oroszországnak

Oroszországnak elég fájdalmas lehet a visszaesés, korábban ugyanis a legnagyobb kedvezményezettje volt a kínai új selyemút programnak, amelyet Hszi Csinping kínai elnök a világ eddigi legnagyobb nemzetközi fejlesztési programjának szánt. A kínai állam annak beindítása óta mintegy 932 milliárd dollárnyi forrást szánt megvalósítására. Ebből 561 milliárd dollárt különböző építési - főleg az infrastruktúra fejlesztésére irányuló - szerződések tettek ki, míg 371 milliárd dollár különböző egyéb befektetésekre ment a központ szerint.

Az idei első félév a program beindulása óta az első, hogy nem született újabb kínai-orosz üzlet annak keretén belül, tavaly még 2 milliárd dollár értékben kötöttek ilyen szerződéseket. A kínai kötelezettségvállalások értéke Oroszország irányába 2000 és 2017 között összesen 125,4 milliárd dollárt tett ki.

Kína függ az orosz nyersanyagoktól és energiahordozóktól, de nem kritikus mértékben. Az általa felhasznált kőolaj 15 százaléka származik északi szomszédjától, míg földgázfelhasználásának 8 százaléka. Ezt növelnék azok a szerződések, amelyeket még februárban írt alá a két ország, napokkal azelőtt, hogy az oroszok megtámadták Ukrajnát. Az invázió kezdete óta Peking folyamatosan kritizálja a nyugati országok vezetésével Oroszország ellen hozott szankciókat, ugyanakkor nagyon sok kínai cég rendkívül óvatosan jár el, nehogy sértődés legyen.

Új hangsúlyok a tervben

A központ adatai szerint mostanra Szaúd-Arábia vált az Új Selyemút program legnagyobb haszonélvezőjévé. Kína jelentősen növelte az országba és általában a közel-keleti térségbe irányuló befektetéseit különböző energetikai és építőipari beruházásokkal. A kínai beruházások egyébként akkor ugrottak meg először jelentősebben a régióba, amikor az Egyesült Államok formálisan befejezte iraki katonai misszióját, majd kivonta csapatait Afganisztánból.

Persze erre az Egyesült Államok is reagált, Joe Biden amerikai elnök nemrég Rijádban járva kijelentette: az Egyesült Államok nem sétál ki egyszerűen a térségből és nem hagyja, hogy a keletkező vákuumot Kína, Oroszország vagy akár Irán töltse ki.

A központ tanulmánya szerint egyébként az elmúlt években csökken az Új Selyemút program keretében kötött szerződések értéke, s érezhető, hogy annak hangsúlya néhány kritikus terültre helyeződik át. Olyan beruházásokra, amelyek célja, hogy Kína nyersanyagellátása biztosított legyen kritikus területeken. Ilyenek például a környezetbarátabb technológiákhoz használt különböző ásványi nyersanyagok, illetve az olaj- és gázellátás. Ilyen beruházások vannak folyamatban a Közel-Keleten, Afrikában és Latin-Amerikában egyaránt.

Az Új Selyemút program akadozásában nem kis szerepe volt, hogy sok fejlődő ország pénzügyi helyzete jelentősen romlott az elmúlt években és már a korábban ennek keretében felvett hitelek törlesztésével is komoly gondok vannak.