Miután az Egyesült Államok és az EU egyre nagyobb nyomást helyez Kínára a kereskedelem, a technológia, Hongkong és a hszincsiangi muzulmán ujgur kisebbség elleni jogsértések miatt, Kína, ennek ellensúlyozására csütörtökön egy szankcióellenes törvény fogadott el - írja a Reuters a CCTV kínai állami tévé bejelentése alapján.

A most elfogadott jogszabály lehetővé teszi, hogy kínai állampolgárokkal vagy szervezetekkel szembeni diszkriminatív intézkedések meghozatalában vagy végrehajtásában részt vevő személyeket vagy szervezeteket a kínai kormány "illetékes szervezete" felvegye a szankcióellenes listára. Azoktól, akik felkerülnek a listára, megtagadhatják a belépést Kínába, vagy ki is tilthatják az országból, a Kínában lévő vagyonukat pedig lefoglalhatják vagy befagyaszthatják, illetve megtilthatják számukra, hogy üzleti tevékenységet folytassanak Kínán belüli szervezetekkel vagy személyekkel - írja a Reuters.

QP | Quality Placement

A hírügynökség szerint az új törvény az eddigi legszélesebb eszköztárral ruházza fel a kínai hatóságokat a külföldi szankciók megtorlására.

Külföldi vállalatok azonban aggódnak a jogszabály külföldi beruházásokra gyakorolt negatív hatása miatt.

A jogszabályt elfogadó szerv, az ország legfőbb jogalkotó testülete, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának 14 alelnökét szankciókkal sújtotta az Egyesült Államok a kínai nemzetbiztonsági törvény tavalyi elfogadásáért, ami kritikusok szerint megbénította a politikai szabadságjogokat Hongkongban. Peking szerint az intézkedés szükséges volt annak érdekében, hogy helyreállítsák a rendet a városban. 

A Reuters emlékeztet, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök tavaly novemberben szólította fel a kínai kommunista pártot arra, hogy jogi eszközökkel védje meg Kína szuverenitását, biztonságát és érdekeit a külföldi felekkel szemben. Az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága pedig márciusban, az éves jelentésében jelezte, hogy szeretné kibővíteni azt az eszköztárát, amellyel kezelheti a külföldi szankciók és beavatkozások kockázatait.

Az USA és szövetségesei az elmúlt időszakban többször szankcionáltak kínai tisztviselőket többek között a hszincsiangi muzulmán ujgur kisebbség elleni jogsértések, a hongkongi demokrácia melletti demonstrációk miatt, amelyre Kína is amerikai és európai politikusok és tisztviselők szankcionálásával válaszolt. 

Az USA emellett több kínai céget, egyebek mellett a Huaweit és a ZTE-t is célba vette, mondván megsértették az Iránnal és Észak-Koreával fenntartott amerikai szankciókat.

Sürgősnek tűnt

A törvénytervezet első olvasatban még áprilisban fogadta el titokban az ország legfőbb jogalkotó testülete, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága, majd csütörtökön második olvasatban is megszavazta, de ezúttal kimaradt a harmadik olvasat, ami egyébként más törvényeknél szükséges szokott lenni.

Az Európai Uniós Kereskedelmi Kamara azt mondta, hogy a tagjait aggasztja a törvényjavaslat elfogadása körüli átláthatatlanság.

Kínának úgy látszik, sürgős volt. Az ilyen húzások nem kedveznek a külföldi befektetések bevonzásának vagy a vállalatok megnyugtatásának, amelyek egyre inkább úgy érzik, hogy feláldozható gyalogoknak használják őket egy politikai sakkjátszmában

- mondta Jörg Wuttke a kamara elnöke a Reutersnek.

A második legjobb megoldás

Kínai szakértők viszont úgy véli, hogy Peking csupán az Egyesült Államok és az Európai Unió "kottájából játszik", amelyek az elmúlt években különféle jogszabályokat fogadtak el, jogi alapot szolgáltatva a Kínához fűződő kapcsolatukhoz. Kínának korábban nem volt sem gazdasági ereje, sem politikai akarata ahhoz, hogy válaszoljon az amerikai szankciókra, de most mindkettőnek a birtokában van - mondta Vang Csiang-gju, egy hongkongi egyetem jogásztanára. Az együttműködés a legjobb lehetőség, de az USA nem akarja ezt, tehát a megtorlás, mint amilyen ez a törvény is, a második legjobb megoldás - tette hozzá.

Az uralkodó kommunista párthoz kötődő The Global Times című lap az MTI szerint azt írta, hogy egyes nyugati kormányok politikai indíttatásból és ideológiai előítéletek miatt lovagolnak a hszincsiangi témán, és keresnek ürügyet arra, hogy elhalgattassák Kínát, híreszteléseket terjesszenek ellene, ami különösképpen sérti a nemzetközi törvényeket és a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáit.

A törvényt közvetlenül a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) pénteken kezdődő angliai csúcstalálkozója előtt fogadták el. A Kyodo hírügynökség szerint a találkozón várhatóan szó lesz arról, hogyan kezeljék Kína egyre tolakodóbb biztonságpolitikai és gazdasági lépéseit.