Ázsia legnagyobb olajfinomító cége, a Sinopec a fékre lépett egy potenciálisan félmilliárd dolláros gázipari vegyi üzembe történő beruházás és egy kínai-orosz gázforgalmazási vállalkozás létrehozását illetően. A váratlanul súlyos nyugati szankciók kockázatai még Kínának, Oroszország legfontosabb diplomáciai partnere számára is veszélyessé váltak.

A terv az volt, hogy összefognak a Sinopec a Siburral, Oroszország legnagyobb petrolkémiai gyártójával egy, a kelet-szibériai Amur gázkémiai komplexumhoz hasonló, 10 milliárd dolláros projektbe száll be. A vállalat 40 százalékban a Sinopec, 60 százalékban a Sibur tulajdonában lett volna, és 2024-ben állna üzembe.

Kapcsolódó

A másik esetben pedig a Sinopec felfüggesztette a Novatek orosz gáztermelővel folytatott gázértékesítési vállalkozásról szóló tárgyalásokat is, mivel aggályosnak tartotta, hogy a Novatek egyik részvényese, a Sberbank szerepel az Egyesült Államok legutóbbi szankciós listáján - mondta egy, az ügyet közvetlenül ismerő forrás.

Peking többször is ellenezte a szankciókat, és ragaszkodott ahhoz, hogy fenntartja a normális gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat Oroszországgal, és nem volt hajlandó elítélni Moszkva ukrajnai akcióit, illetve nem nevezte azt inváziónak. A színfalak mögött azonban a kínai kormány óvakodik attól, hogy a kínai cégek a szankciók célpontjaivá válljanak. Egyre jobban sürgetik az ázsiai országban a vállalatokat, hogy óvatosan járjanak el Oroszországban, a második legnagyobb olaj- és a harmadik legnagyobb gázexportőrénél.

Oroszország egy hónappal ezelőtti inváziója óta Kína három állami energiaipari óriáscége - a Sinopec , a China National Petroleum Corp (CNPC) és a China National Offshore Oil Corp (CNOOC) - is felmérte a szankciók hatását az oroszországi több milliárd dolláros befektetéseikre.

"A vállalatok mereven követni fogják Peking külpolitikáját ebben a válságban" - mondta az egyik állami olajvállalat egyik vezetője. "A vállalatoknak egyáltalán nincs lehetőségük arra, hogy bármilyen kezdeményezést tegyenek az új befektetések terén" - mondták az ügyet ismerő források a Reutersnek.

A kínai külügyminisztérium ebben a hónapban behívta a három energetikai vállalat tisztviselőit, hogy vizsgálják felül az orosz partnerekkel való üzleti kapcsolataikat és a helyi működésüket. Állítólag a minisztérium felszólította őket, hogy ne tegyenek elhamarkodott lépéseket orosz eszközök vásárlására. A vállalatok munkacsoportokat hoztak létre az Oroszországgal kapcsolatos ügyekkel kapcsolatban, és vészhelyzeti terveket dolgoznak ki az üzletmenet zavaraira és másodlagos szankciók esetére is - tudta meg a hírügynökség.

"Kína egy nagy, független ország. Jogunk van normális gazdasági és kereskedelmi együttműködést folytatni különböző területeken a világ más országaival" - közölte az üggyel kapcsolatban a pekingi külügyminisztérium.

Joe Biden amerikai elnök csütörtökön azt mondta, hogy Kína tudja, hogy gazdasága a Nyugathoz kötődik, ami az ország jövőjének biztosítéka is. Biden figyelmeztette Hszi Csin-ping kínai vezetőt, hogy Peking megbánhatja, hogy Oroszország ukrajnai inváziója mellé állt. 

A globális olajipari nagyvállalatok, a Shell és a BP, valamint a norvég Equinor nem sokkal Oroszország február 24-i inváziója után ígéretet tettek arra, hogy kivonulnak Oroszországból.