Várható volt, hogy a születésszám visszaesik Kínában, de azzal a csökkenő tendenciával talán nem számoltak, amely végigkísérte a tavalyi évet.

Tavaly valamivel több mint 10,62 millióan születtek Kínában, szemben a 2020-ban mért 12 millióval, így 2021-ben 1000 főre 7,52 születésszám jutott, amely a legalacsonyabb 1949 óta. - derül ki a Nemzeti Statisztikai Hivatal hétfőn közzétett adataiból.

Kína egyébként 2016-ban szüntette meg az egygyermekes politikát és helyébe kétgyermekes korlátozást vezetett be, hogy megpróbálja elkerülni a gyorsan öregedő népességből eredő gazdasági kockázatokat, de a városi élettel járó megnövekedett költségek visszatartják a párokat attól, hogy nagyobb családot alapítsanak - írja a Reuters.

Kína népességének természetes növekedési rátája tavaly mindössze 0,034 százalék volt, amely 1960 óta nem látott rekordalacsony érték.

"A demográfiai kihívás jól ismert, de a népesség elöregedésének sebessége egyértelműen gyorsabb a vártnál" - mondta Zhiwei Zhang, vezető közgazdász.

A másik égető probléma Kínában, hogy mindeközben drámaian csökken a munkaképes korú emberek száma is, amely további nyomást gyakorol az ország fizetőképességére és a nyugdíjrendszerre is. A trend várhatóan tovább folytatódik, a születésszám a 10 milliós tartományban ingadozhat a közeljövőben is. 

Ennek elkerülése érdekében Kína lehetővé teszi a három gyermek vállalását, de a gyermeknevelés pénzügyi terheinek csökkentését célzó csomagokat is elfogadott.

Míg 2005-ben egy átlagos kínai családnak 490 000 jüanba (25 millió forint) került egy gyermek felnevelése 18 éves korig, addig tavaly ez a szám már 1,99 millió jüanra (100 millió forintra) ugrott.