Hétvégi bejelentésében Hszi Csin-ping azzal a kérésével fordult a kommunista párt Egyesült Front Munkaosztályához, hogy győzzék meg minél több hongkongi, makaói és tajvani ember "szívet és elméjét" arról, mennyire fontos számukra is Kína "nemzeti megfiatalodása" - írta meg a CNN.

Az Egyesült Frontnak a kínai Kommunista Párton belül az a feladata, hogy az ország befolyásának növelésén dolgozzon Kínán belül és a tengerentúlon is. Ezt a missziót a magas rangú tisztviselők körében tartott pekingi ülésen Hszi az állam kritikus feladatai közé sorolta. A kínai közszolgálati Hszinhua jelentése szerint beszédében kiemelte, hogy 

az egységfront [...] fontos biztosíték (a Kínai Kommunista Párt) számára az ellenség legyőzésére, az ország kormányzására és megfiatalítására, valamint az összes kínai ember összefogására otthon és külföldön egyaránt.

A kínai elnök azzal indokolta a kiemelését, hogy jelenleg olyan "mélyreható változások" mennek végbe világszerte, amelyekre egy évszázad óta nem volt példa. Az Egyesült Front tevékenységei jelentősen felértékelődhettek számára, hiszen az öt hónapja tartó orosz-ukrán háború új precedenst jelentett a területi viták nemzetközi rendezésében.

Gyanús külföldi tevékenység

Az Egyesült Front többek között a külföldön élő kínai állampolgárokkal is közvetlen kapcsolatot tart, a nyugati országok szerint nem csak a Kína narratívájától eltérő gondolatok elfojtásával, hanem a kínai nemzetiségűek hírszerzéshez beszervezésével is foglalkozik.

Peking természetesen tagadja ezeket az állításokat, de az egykori pártalapító Mao Ce-tung a fegyveres erők és a párt közvetlen tevékenysége mellett a "harmadik varázsfegyverként" hivatkozott az Egyesült Frontra, amelx győzelemhez segítette őket a kínai polgárháborúban. Hszi most a Kína által magának gondolt területek "meghódításában" is a frontba fektetheti bizalmát.

A Portugáliától Kínához került Makaó és a britektől átvett Hongkong egyaránt "különleges közigazgatási területnek" számít Kína szemszögéből. Az előbbi a világ legsűrűbben lakott városállama, az utóbbiban három éve demokráciapárti tüntetéssorozatot vert le a kínai Kommunista Párt. Tajvan eközben egy függetlenített, önigazgató szigetország, amit Kína a saját területének tekint és a nyugati hatalmak ellenzése ellenére "újraegyesítené" magával.

Tajvani fenyegetés

Velük különösen kiéleződött a konfliktus az utóbbi hetekben, miután Nancy Pelosi, az Egyesült Államok képviselőházának elnöke bejelentette, hogy látogatást tesz Tajvanon. Bár Joe Biden amerikai elnök sem helyeselte a látogatást, korábban elmondta, hogy hajlandó volna megvédeni a szigetországot egy esetleges kínai támadástól.

Pelosi Szingapúrban kezdte ázsiai turnéját, és ugyan az egészen mostanáig tisztázatlan, hogy lesz-e hivatalos egyeztetése Tajvan vezetőségével, kedden mégis úgy döntött, hogy a szigetországba látogat. Kína védelmi minisztériuma a múlt héten is megismételte a látogatással kapcsolatos korábbi fenyegetését, miszerint 

a kínai hadsereg nem fogja tétlenül nézni, hogyha az USA továbbra is csökönyösen a saját útját járja.

Azóta hétfőn az is elhangzott, hogy az Egyesült Államok komoly árat fog fizetni a diplomáciai tiszteletlenségért, de a konkrét következményeket egyik alkalommal sem tisztázták. Egyelőre mindkét fél megnövelte a Tajvan körüli katonai erőit.

Míg az USA négy hadihajót, köztük egy repülőgép-anyahajót a sziget keleti oldalára vezényelt, addig a kínai hadsereg vadászgépei tiszteletköröket tettek Tajvan légterét súrolva, és az ország haditengerészete szintén megnövelte jelenlétét a sziget nyugati oldalán. A kemény fenyegetések ellenére kedden még nem kommentálta Kína a látogatást, de az orosz külügy kapott az alkalmon, és provokációnak nevezte Pelosi útját.

Túl nagy a kockázat

Peking erősen kritizálta azt is, hogy nemrég Japán védelmi minisztériuma drasztikus fegyverkezésre tett javaslatot a kínai fenyegetés fényében - amivel a világ harmadik legnagyobb költségvetésű haderejével rendelkezne -, a konszenzus továbbra is az, hogy nem Kína nem tervezi bevetni katonai erejét Tajvannál.

Azon túl, hogy a Nyugat Oroszország elleni összezárása azt mutatta meg Kínának, hogy csak valóban elsöprő fölénnyel lehet bármilyen hasonlót tervezni, az Ausztrál Nemzeti Egyetem Tajvan Tanulmányok Programjának politológusa, Wen-Ti Sung szerint az Egyesült Front megidézése szintén inkább arra enged következtetni, hogy Kína kénytelen türelmesnek lenni és továbbra is "hosszútávú, békés megközelítéssel" tervezni érvényesíteni akaratát a szigetországgal szemben.