A szankciók, amelyeket a Nyugat Oroszország ellen bevezetett, több kárt fognak okozni az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek, mint az oroszoknak – vélik a Bloomberg cikke szerint a pekingi Contemporary International Relations kutatóintézet kutatói, akik munkaadója szoros kapcsolatban áll a biztonsági minisztériummal. A tudósok erről megjelentettek egy cikket a közösségi médiában, amelyben Ma Hszüe, az intézet egyik vezető kutatója, az egyik szerző arról értekezik, hogy Oroszország a Krím 2014-es elcsatolása után bevezetett hasonló korlátozásokra reagálva megtanult alkalmazkodni az ilyen külső környezethez.

A tudós szerint az orosz bankok leválasztása SWIFT nemzetközi átutalási rendszerről, vissza fog ütni az európai pénzintézetekre, miközben az USA-nak túl sokba fog kerülni, hogy gazdasági és humanitárius segítséget kell nyújtania szövetségeseinek, elsősorban Ukrajnának. Európát destabilizálni fogja a menekülthullám, ha ezt egy kicsit is félrekezelik, akkor a befogadó országok lakossága az érkező ukránok ellen fordulhat. A menekültek kezeléséről folyó vita megbontja az EU-tagállamok egységét.

Kapcsolódó

Kína adhat némi segítséget az oroszoknak a gazdasági csapások elviseléséhez. Az ottani vállalatok hasznát láthatják, ha diszkontáron vásárolhatnak orosz kőolajat, kihasználva, hogy a világ más országai tartózkodhatnak ettől – mondják olajpiaci kereskedők. A pekingi jegybank adhat némi segítséget a valutahiány enyhítésére, miután dollármilliárdok nyugszanak a trezorjaiban. Ez segítheti az orosz cégeket abban, hogy a SWIFT hiányában is kereskedjenek külföldi partnerekkel.

Történelmi hiba

A pekingi döntéshozók jól teszik, ha nem csupán a Ma és tudóstársai előrejelzését tanulmányozzák, ugyanis vannak, akik éppen ellenkezőleg látják Kína helyzetét a Nyugat és Oroszország összecsapásában. Thomas Duesterberg, az amerikai Hudson Institute kutatóintézet vezető kutatója például már azt is történelmi tévedésnek tartja a kínai vezetés részéről, hogy semleges álláspontra helyezkedett az ukrán-orosz háború kapcsán, amivel inkább Vlagyimir Putyin orosz elnököt támogatja. A Forbes hírportálján megjelent cikkében két okkal indokolja ezt.

Az egyik, hogy Oroszország alig tud valamit kínálni a kínai gazdaságnak, nem tud segíteni abban, hogy az ne veszítse el lendületét az ingatlanbuborékok leeresztése és az állandó túltermelés miatt. Eközben erre már csak azért is szüksége lenne a pekingi vezetésnek, hogy a gazdasági bajok ne vezessenek politikai elégedetlenséghez. A másik, hogy az orosz agresszió összekovácsolja Kína legfőbb gazdasági ellenfele, az USA éa a többi fejlett nyugati ország együttműködését.

Sok a feszültség

Azokat az energiahordozókat és nyersanyagokat, amelyeket Kína az oroszoktól megszerezhet, megvásárolhatja máshol is, a fejlett katonai technológiát, amit korábban Oroszországból szereztek be, rég lemásolták – ahogy azt más technológiákkal is tették -, és hazai fegyvergyártóik olcsóbban tudják előállítani, mint ha az oroszoktól importálnák. Putyin 2009-ben 200 közös infrastruktúra-fejlesztési projektről állapodott meg Kínával, aminek tíz százalékát kezdték el megvalósítani. A két ország 2600 kilométer hosszú határán mindössze 25 átkelőpont van, miközben számos határvitája van a feleknek és kínai befektetőket nem látják szívesen az orosz városok lakói és vállalkozói.

A kínai export értéke Oroszországba 2020-ban 49 milliárd dollár volt, miközben az USA és Európa együtt összesen évi ezer milliárd dollár értékben importál az ázsiai országból, amin belül csak az áruimport értéke hússzorosa az orosz áruimporténak. Európa tavaly 207 milliárd euró külkereskedelmi deficitet halmozott fel Kínával szemben, az Egyesült Királyság 40 milliárd fontot. A Forbes cikkírója szerint mindezek alapján, ha Hszi élete végéig kínai elnök akar maradni, akkor okosabban tenné, ha inkább a nyugati szövetségesek mellé állítaná országát az orosz rezsimmel szembeni konfliktusban.

Az Ukrajnával kapcsolatos legfontosabb híreket ezen a linken olvashatja.