Az emberiség által kibocsátott szén-dioxid közel harmadát az erdők, mezők és a szántóföldek vonják ki a légkörből. Ezek fenntartható védelme olcsó és hatékony eszköz a klímaváltozás ellen, mégsem költünk eleget rájuk – áll Lehoczky Annamária meteorológus, éghajlatkutató elemzésében.

A mező- és erdőgazdálkodásból származó kibocsátások közel feléért az erdőirtások a felelősek, ennek megelőzésével tehetünk legtöbbet a mérséklésért. Az erdőirtás mértéke ugyan a 2010-es években összességében csökkent, csak a mérsékelt övi boreális erdők gyarapodtak. A kulcsfontosságú trópusi erdők területet vesztettek,

a Föld legfontosabb szénraktárai közé tartozó Mangrove-erdők pusztulása pedig különösen súlyos volt az elmúlt néhány évtizedben.

Az erdők, tőzeglápok, part menti vizes élőhelyek, szavannák és gyepek védelmével, helyreállításával és jobb gazdálkodással évente átlagosan 7,3 milliárd tonna szén-dioxid-kibocsátást tudnánk megelőzni, és/vagy kivonni a légkörből.

Az IPCC becslése ezen is túltesz: azt írják, a mező- és erdőgazdálkodási gyakorlatok javításával évente 8-14 milliárd tonna szén-dioxidot lehetne kivonni a légkörből tonnánként 100 dollárnál olcsóbban a következő 28 évben.

Ez a mennyiség több, mintha azonnal kivonnánk a forgalomból az összes belső égésű motorral szerelt autót.

A szén-dioxid közvetlen megkötése a légkörből gépek segítségével, vagy a többi, még gyerekcipőben járó módszer pedig ennél sokkal drágábbak lennének.

Másra megy a pénz

A globális klímaváltozást okozó üvegházgáz-kibocsátások közel negyede az élelmiszer termeléséhez és a természetes ökoszisztémák használatához kötődik. Ennek a szektornak a metán és dinitrogén-oxid kibocsátása egyre növekszik: ezek a szén-dioxidnál sokszorosan erősebb üvegházhatású gázok. A környezet védelméhez a fenntartható, egészséges étrendre történő átállás és az élelmiszer-pazarlás csökkentése is hozzátartozik. Kiterjedtebb, de nem kizárólagos növényi alapú táplálkozással tovább csökkenthetőek a kibocsátások.

A földhasználathoz kapcsolódó intézkedésekre fordított 0,7 milliárd dollár eltörpül a szükséges 400 milliárdhoz képest, amely a Másfélfok szerint szükséges lenne a lehetőségek kiaknázásához. Azt írják, a 400 milliárdos összeg sem haladja meg a jelenlegi mezőgazdasági, erdészeti támogatások összegét, tehát ennek előteremtése nem lehetetlen.

Az IPCC arra is figyelmeztet, hogy a klímaváltozás fokozódásával a természet szénelnyelő kapacitása jelentősen csökkenhet, a felsorolt intézkedések pedig szerintük semmiképp sem helyettesíthetik a gazdaság gyökeres átalakítását.

Jó hír, hogy Magyarországon is egyre tudatosabbak a fogyasztók: a lakosság 55 százaléka már a vásárlási szokásain is hajlandó változtatni a környezet védelméért.