A szervezet Bloomberg által ismertetett jelentése szerint a jelenlegi 14-ről 32 százalékra (1600 milliárd köbméter) nőhet a nem konvencionális források súlya a teljes globális termelésben 2035-re. Ez azonban csak akkor elérhető, ha a társaságok és szabályozók transzparensen működnek, monitorozzák a környezeti hatásokat, valamint komolyan veszik a helyi közösségek aggályait. Vannak társaságok, amelyek követik az általunk javasolt szabályokat - mondta Fatih Birol, az IEA vezető közgazdásza. A palagáz ipar jövőjét nem a legjobb, hanem a legrosszabb gyakorlatok fogják meghatározni - fogalmazott, elismerve, hogy a helyi közösségek aggályai jogosak.

Az Egyesült Államok a palagáztermelés fölfuttatásával jelentősen le tudta szorítani az ottani földgázárakat, és Oroszországot is megelőzve a legnagyobb globális játékossá vált. (Az IEA szerint a tavaly több mint 60 százalékkal csökkenő amerikai gázárak fönntarthatatlanul alacsonyak.) Ezzel együtt Európában több, egyébként ígéretes becsült készlettel rendelkező ország tiltotta be területén az eljárást - ugyanígy járt el számos egyesült államokbéli település is.

Az IEA szerint az általa javasolt gyakorlat körülbelül 7 százalékkal emeli a termelési költségeket, ami Birol szerint azonban továbbra is egészséges bevételt biztosít a befektetőknek.

Mások mellett a Greenpeace ugyanakkor kétségbe vonja, hogy az IEA útmutatója kellő mértékben számolna az éghajlatra gyakorolt hatásokkal. A környezetvédelmi szervezet ellenzi a nem konvencionális kitermelést, ugyanis álláspontjuk szerint ma még nincsenek fölmérve sem teljes mértékben a lehetséges környezeti hatások. Így természetszerűleg a problémák kezelése, megoldása sem tart a kívánt szinten a Greenpeace szerint.

Az energiaügynökség szerint a palagáztermelés fölfuttatása globálisan leszoríthatja az árakat, 2035-re pedig becslésük szerint a teljes energiamix negyedét is kiteheti. A kínálat növekedése - amelyet Európában például Lengyelország vezethet - az olyan hagyományos szereplőket is árcsökkentésre sarkallhatja, mint Oroszország és Norvégia. Az európai energiabiztonság szempontjából is üdvözlendő Birol szerint, hogy az Egyesült Államok, Kína és Ausztrália fellépése diverzifikálhatja az ellátást.