Az uniós parlament tájékoztatása szerint a 442 szavazattal, 203 ellenszavazat és 51 tartózkodás mellett hagyták jóvá csütürtökön azt rendeletet, amely az átmeneti időszakra jogi kiszámíthatóságot biztosítva megcélozza, hogy 2050 után az Európai Unió kevesebb szén-dioxidot bocsásson ki, mint amennyit a kibocsátáscsökkentési lépéseinek köszönhetően "kivon" a légkörből. (Ez valójában nem kivonás, mivel a szennyezett levegőből nem vonnak ki semmit. A helyzetet úgy kell érteni, hogy a korlátozások hatására ki nem bocsátott károsanyag mennyiség nagysága nagyobb lesz a kibocsátottnál, ezáltal az javítja a légkör szennyezettségi szintjét.)

A jóváhagyott rendelet előírja, hogy az unióban 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását. De a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás kibocsátásának további szabályzásával (értsd: erdőtelepítések, e-agrár beruházások stb.) tovább volna növelhető a "szénkivonás"  mértéke - ami akár az 57 százalékos csökknetési szint elérését is lehetővé tenné az évtized végére.

Kapcsolódó

A javalat köztes, 2040-re megvalósítani kívánt célokat is vázol, amely azt határozza meg, hogy legfeljebb mennyi üvegházhatású gázt bocsáthat ki az Európai Unió 2050-ig anélkül, hogy veszélyeztetné a megállapodásban rögzített vállalását. Ez az úgynevezett "szén-dioxid-büdzsé" lesz a felülvizsgált 2040-es cél meghatározásának egyik fontos eleme.

Az EP javaslatai alapján továbbá egy éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület jön létre, amely nyomon követi az eseményeket és felméri, hogy jó úton jár-e az európai szakpolitika.

Tóth Edina fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő a szavazást megelőző vita során hozzászólásában hangsúlyozta: alaposan fel kell készülni a zöld átállásra, a munkahelyek és a vállalatok versenyképességének megőrzése ugyanis fontos a jelenlegi, kihívásokkal teli helyzetben. A képviselő azt is elmondta, hogy a kormány ragaszkodik hozzá, hogy ne az emberekkel, ne a családokkal fizettessék meg az uniós célkitűzések költségeit.

Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője felszólalásában kiemelte: a klímaváltozás nem ismeri az országhatárokat, ezért megoldása nem csupán tagállami, hanem közös feladat és felelősség. - Muszáj mindenkinek megértenie, hogy egy Föld van, amiért közösen kell cselekednünk. Már többször bizonyítottuk, hogy együtt, közösen mindig sikeresebbek vagyunk - tette hozzá a képviselő.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.