Az Egyesült Királyságban minden a feje tetejére állt az energetikában. Hosszan és részletesen bemutattuk legutóbb, hogyan vált álomból rémálommá az utolsó brit atomerőmű építése, de korábban azt is, hogyan tűnik el éppen a szén a brit energiamixből, és hogy a szél-, és napenergia mellé zárkózni kezdő vízenergia hasznosítás is közrejátszik abban, hogy a szigetország 2025-től a földgázfogyasztása drasztikus csökkentését kezdené el.

Ilyen alapokon talán nem meglepő, hogy az Egyesült Királyság kutatói 123 ország 25 évnyi villamosenergia-termelési, illetve szén-dioxid-kibocsátási adatait is alaposan kielemezték.

Kapcsolódó

A PV Magazine szúrta ki, hogy a Sussexi Egyetem (UoS) kutatói által a Nature Energy-ben publikálták az eredményeket. Röviden: a tudósok azt találták,hogy a megújuló energiaforrások az energiatermelésből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében lényegesen hatékonyabbak tudnak lenni, mint az atomenergia. Ráadásul a nukleáris technológia hajlamos a zöldek útjába állni amikor közösen kellene a célra tartaniuk.

Éppen csak közbevetnénk itt: a magyar kormány energiastratégiájának sarokpontja éppen az, hogy a nukleáris energiatermelés és a napenergia-fejnehéz megújuló energiás termelés majd kéz a kézben mutatja az utat a szebb jövő felé. Januárban Palkovics László innovációs miniszter azzal mutatta be a stratégiai dokumentumot, hogy "a cél az, hogy a magyar villamosenergia-termelés legnagyobb része két forrásból: atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből származzon".

Az angliai UoS tanulmánya szerint a megújuló energiaforrások biztosabb utat kínálnak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiának, mint az atomenergia - mivel előbbi akár hétszer hatékonyabb, mint utóbbi. Az UoS kutatói arra jutottak, hogy

"a nukleáris energia már nem tekinthető hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatechnológiának",

ezért azt javasolják, hogy a gyors kibocsátáscsökkentésre, ugyanakkor költséghatékonyságra törekvő államok prioritásként a megújuló energiákat kezeljék.

A tanulmány három hipotézisből indult ki:
- a kibocsátáscsökkentés érdekében az adott ország a nukleáris; erőművekre szavaz
- minél inkább alkalmazza a megújuló energiákat egy ország, annál inkább csökken az emisszió,
- az atomenergia és a zöldenergia-források egymást "kölcsönösen kizáró " lehetőségek - általában, rendszer szinten kiszorítják egymást.

Indulásra kész az új fehérorosz atomerőmű, de ha bekapcsolják, a Baltikum áramimport embargóba kezd
Kép: Reuters

A hipotéziseket 123 ország 25 éves villamosenergia-termelési és kibocsátási adatai alapján tesztelték. E tömeges megfeleltetés alapján az UoS kutatói úgy látták, hogy alig van összefüggés a nukleáris villamosenergia-termelés és az egy főre eső szén-dioxid-kibocsátás között, viszont van ilyen összefüggés a vizsgált országokban az egy főre eső GDP-vel. A magasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező országok ugyanis elértek némi kibocsátáscsökkenést a nukláeris energia felhasználásának fokozásával, az alacsonyabb GDP-vel rendelkező régiókban viszont ez az érték még atomerőmávek mellett is nőtt.

A megújuló energiaforrásokra vonatkozóan az adatoknak a zöld technológiához kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás csökkenését mutatták ki úgy, hogy az nincs összefüggésben az egy főre eső GDP-vel. Ergo: az emissziócsökkenés attól függetlenül bizonyítható, hogy mennyire gazdag is az adott ország. Az UoS tanulmánya szerint azonban az országok jellemezően egyik vagy másik utat részesítették eddig előnyben.

Andy Stirling, az UoS tudomány és technológia professzora szerint a tanulmányuk feltárja a nukleáris beruházások mellett folytatott érvelés irracionalitását. "Megállapításaink nemcsak azt mutatják, hogy a nukleáris beruházások szerte a világon általában kevésbé hatékonyak, mint a megújuló beruházások a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésében, de a két stratégia közötti feszültség tovább ronthatja az éghajlati zavarok elhárításának hatékonyságát" - mondta a kutató.

Ötvözet: A Roszatom - és Oroszország - első szélerőműve (Észak-Nyugat Kaukázus, Adigeföld, 2020)
Kép: Getty Images

A brit kutatók ugyanakkor elismerik, hogy a tanulmányuk fókuszában kizárólag a szén-dioxid-kibocsátás állt, és nem vették figyelembe például a gazdasági költségeket, az integrált erőforrás-tervezést, a megbízhatóságot, a hulladékgazdálkodást, vagy az irányultságok ökológiai, politikai, illetve biztonsági hatásait. Éppen ezért a tanulmányt kiindulópontnak tekintik ahhoz az átfogó kutatáshoz, amely az atomenergia és a megújuló energiaforrások közti együttműködés vagy választás témájában döntésre akar jutni. Ezzel együtt is: a jelentés készítői szerint a kibocsátási adatok önmagukban elég erősek ahhoz, hogy a megújuló energiát, és ne az atomot ajánlják azoknak a nemzeteknek, amelyek az energiakibocsátásuk csökkentését tűzték ki célul.

"A bizonyítékok egyértelműek: a nukleáris energia a legkevésbé hatékony stratégia a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentésben mint a megújuló energiáé, ami azzal a tendenciával párosulva, hogy a két irány nem működik jól együtt, komoly kétségeket ébreszt, hogy a nukleáris beruházásokat érdemes-e a megújuló energiaforrások helyett választani" - mondta Benjamin K Sovacool, az UoS energiapolitikájának professzora. Véleménye szerint ahol nagyszabású nukleáris energetikai beruházásokat terveznek, ott megkockáztatják az alternatív megújuló energiával kapcsolatos beruházások nagyobb éghajlati előnyeinek kihasználhatóságát.