Még a legkedvezőbb forgatókönyv esetén is jelentősen csökken a behavazott napok száma Ausztriában (akárcsak Magyarországon) és a téli sportok hangsúlya még inkább a magasabban fekvő síterepek felé tolódik el. Ezeken a jelenleginél rövidebb ideig lehet majd síelésre alkalmas körülményeket fenntartani - derül ki az osztrák Fuse-AT csoport, az osztrák Központi Meteorológiai és Geodinamikai Intézet, az Innsbrucki Egyetem Földrajztudományi Intézetének és az osztrák Klímaváltozás Központ együttműködésének tanulmányából.

A kutatók vizsgálatai szerint az elmúlt 60 évben már átlagosan évi 40 nappal csökkent a behavazott napok száma, a visszaesést különösen az 1500 méter alatti régiókban lehetett tapasztalni. A kutatók két lehetséges forgatókönyv esetében vizsgálták meg, hogy a különböző magasságú régiókban hogyan csökken majd a behavazott napok száma, illetve annak az időszaknak a hossza, amikor műhóval mesterségesen síelésre alkalmas körülményeket lehet teremteni a sípályákon- foglalta össze tudósításában az ORF.at.

Kapcsolódó

Az eredmények szerintük egyértelműen mutatják, hogy az osztrák hóhelyzetre közvetlen hatása van a klímaváltozásnak, illetve az annak tompítása érdekében tett erőfeszítéseknek. Ha a klímaváltozás lassítása érdekében nem tesz semmit az emberiség, akkor a 400 méter alatti régiókban az összefüggő hótakaró időtartama évente 90 százalékkal is csökkenhet 2100-ig, azaz évente mindössze 2 napig borítaná hó Ausztriát. A párizsi klímakonferencián vállalt célok, azaz a föld átlaghőmérséklet-emelkedésének 2 fok alatt tartása esetén 50 százalékos lenne a csökkenés és 8 napra esne vissza a behavazott napok száma.

Ugyanez a két forgatókönyv az 1000 méteres régióban egy kicsit másképp néz ki. A behavazott napok száma itt 70 százalékkal csökkenhet évi átlag 30 napra, ha nem történnek intézkedések a klímaváltozás lassítása érdekében. Ha sikerülne a Párizsi Egyezmény céljait elérni, akkor a visszaesés csak 25 százalékos lenne és évi 60 napig ebben a magasságban még lehetne hótakaróval számolni. Ami fontosabb a téli sportok szempontjából, hogy a pesszimistább forgatókönyv esetén 50, a jobbik esetben pedig 15 százalékkal csökken ezen a magasságon az olyan légköri körülményekkel rendelkező időszak hossza, amikor mesterséges hóval síelésre alkalmas pályákat lehet készíteni.

Az igazán jó és magasan fekvő síterepeken, 1500 és 2500 méter között 25 százalékkal csökkenhet a behavazott napok száma, a klímavédelmi intézkedésekkel pedig 10 százalékkal. Így 2100-ra átlagosan évi 160, illetve 190 napig lehetne hótakaróval számolni. A műhógyártásra alkalmas időszakok ebben a régióban 35, illetve 10 százalékkal csökkenhetnek.

A tanulmány készítői hangsúlyozták, hogy nem csak a tengerszint feletti magasság számít a behavazott időszakok hosszának tekintetében, hanem egyéb regionális körülmények is hatással vannak rá. Ugyanakkor az előrejelzést fontosnak tartják abból a szempontból, hogy a téli sportokkal és az azokhoz kapcsolódó turisztikai beruházásokkal kapcsolatos döntések jobban tervezhetőek legyenek.