Tavaly 5 százalékkal volt alacsonyabb az üvegházhatást okozó gázok mennyisége az egy évvel korábbinál - derül ki az ausztrál ipari minisztérium friss emissziós jelentéséből. Ugyanakkor a 26,1 millió tonnás kibocsátáscsökkenéssel 499 millió tonnáig jutó kontinens-ország a Párizsi Megállapodásban szereplő bázisévhez (2005) képest több mint 20 százalékkal kevesebb károsanyagot pöfékelt a levegőbe.

Évtizedes mélypont

Kapcsolódó

Az eredmény annyira meglepő, hogy a Guardian is hosszú elemzést szentelt neki. A brit lap szerint az ausztrál kibocsátási szint 30 éve nem látott mélységbe jutott, ami a koronavírus-járvány következményein túl annak is köszönhető, hogy Ausztráliában - a központi kormányzat bizonytalanságai és szénbányászatot továbbra is védő megoldásai ellenére - egyes államok behúzták a fosszilis üzemanyagok használata felett a kéziféket.

A Napi.hu jó ideje be-beszámol a kontinensen zajló energiaátmenet eseményeiről: írtunk a szénerőműveket érintő korlátozásokról és átalakításokról, az ausztrál napelem-boomról és a hálózati ellátásbiztonságot fokozó gigantikus méretű akkumlátortelep építésekről is.

A friss kibocsátási adatok most azt mutatják, hogy bár az energiaszektorban a kibocsátási szint bő egy évtized alatt (2009 óta) 21 százalékkal csökkent, máshol azért volna még min javítani. Az 1990-től publikált adatok ágazati bontásban például azt jelzik, hogy a nehéziparban főként áru előállításához felhasznált energia több mint másfélszeresére (52 százalékkal) nőtt, a közlekedés károsanyag kibocsátása pedig nem sokkal (43 százalékos növekedéssel) marad el mögötte.

Ausztrália éves szén-dioxid kibocsátása 1990-2020
(A kép forrása: industry.gov.au)

Ez sem elég, még több kell

Hugh Saddler, az Ausztrál Nemzeti Egyetem Crawfordi Közpolitikai Iskolájának címzetes egyetemi docense azt mondta a Guardiannak, hogy mivel a szénről a megújuló energiára való áttérés már nyereséget termel, a kormánynak sokkal többet kellene tennie azért, hogy az áramhálózatok még több zöldenergiát tudjanak befogadni és menedzselni.

Tízből öt

Ausztrália számlájára írható, hogy miközben az országban elkezdődött a szénerőművek kivonása, a bányászatnak köszönhetően az ország továbbra is a világ egyik legnagyobb szénexportőre. Az EMBER nevű energetikai thinktank szervezet legfrissebb tanulmánya szerint Indonézia és Ausztrália felelős a teljes globális tengeri szénkereskedelem 59 százalékáért. Csak Newcastle kikötőjéből tavaly 155 millió tonna szén idult el - leginkább az ázsiai piacra -, amivel az ausztrál város továbbra is a világ legnagyobb szén-exportőrének számít; rajta keresztül bonyolódik a Föld tengeri szénforgalmának 12 százaléka. Ez a mennyiség 55 százalékkal több, mint a második helyezett - ugyancsak ausztráliai Hay Point "produkciója". A tengeri szénexportban az ausztrál olyan nyomasztó, hogy a 10 legnagyobb exporkikötőből öt Ausztráliában található.

A lap idézi Adam Bandtot, a Zöldek vezetőjét is, aki szerint a kormánynak fel kell adnia a szén védelmét és a közlekedésben pedig az „elektromos járművek iránti ellenségessége”-t. Mert igaz, hogy hivatalosan most is a Párizsi Klímaegyezmény megkötésekor (2015) 2030-ra vállalt, a 2005-ös kibocsátási szinthez képest 26–28 százalékos a csökkentés elérése Ausztrália célja, de Bandt szerint már ehhez is radikálisabb lépésekre volna szükség. A Zöldek vezetője szerint az országnak 2030-ig a 75 százalékos, 2035-ig a pedig a nettó nulla kibocsátási szintre kell eljutnia - márpedig “a jelenlegi adatok azt mutatják, hogy közel sem vagyunk ehhez" - tette hozzá a politikus.