A várakozásoknak megfelelően 0,5 százalékos rekord alacsony szinten hagyta az eurózóna irányadó kamatrátáját az Európai Központi Bank (ECB) Kormányzótanácsa mai ülésén. Mario Draghi, az ECB elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón elmondta: az eurózónában az inflációs nyomás mérsékelt, a várakozások pedig továbbra is "stabilan horgonyzottak". Ugyanakkor a jelenlegi bizalmi indexek enyhe javulása a gazdasági fellendülés halvány jeleire utalnak.

Draghi megerősítette, hogy az ECB kormányzó tanácsa szerint a kamatszintek "hosszabb távon" a jelenlegi vagy alacsonyabb szinteken maradnak. Ennek okaként az elnök a gyengén teljesítő eurózónás gazdaságot és a "visszafogott monetáris dinamikát" említette. A "hosszabb távon" időtartamát azonban konkétabban nem definiálta.

Draghi szerint az ECB továbbra is bizonytalan fellendüléssel számol 2013 második félévében. A kockázatok között a volatilis pénzpiacokat, a várakozásoktól elmaradó belső keresletet és a strukturális reformok lassú előrehaladását említette.

QP | Quality Placement

Emellett az ECB-elnök megemlítette a gyengélkedő európai munkaerőpiacot, amelyen reformokat kell végrehajtani a vesenyképesség javítása érdekében. Az ECB szerint az eurózóna hitelpiaca túl fragmentált, a piac erősítéséhez szükséges a bankunió létrehozása. Draghi hangsúlyozta, hogy a kormányoknak a deficitcsökkentéstől nem szabad eltérniük, de "növekedésbarát stratégiákat" kell kialakítani.

Marad az iránymutatás

A döntést követő sajtótájékoztatón Mario Draghi, ECB elnök megismételte a múlt hónapban bevezetett kommunikációs iránymutatást (forward guidance), amivel kapcsolatban újabb részleteket viszont nem árult el. Újságírói kérdésre válaszolva Draghi azt mondta, hogy továbbra sincs napirenden a monetáris politika iránymutatására szolgáló eszközt mennyiségi küszöbértékekhez kötni, viszont a kommunikációs iránymutatás mindaddig fennmarad, amíg ennek ellenkezőjéről nem dönt a kormányzótanács. Várhatóan a továbbiakban az iránymutatás alapjául szolgáló értékelést nem fogja az elnök minden hónapban megismételni, csak abban az esetben lesz részletesebb közlés, amennyiben változás állna be a folyamatok értékelésében - hangsúlyozta Draghi.

A kormányzótanács tagjai egységesen döntöttek az eurózóna monetáris folyamatainak értékeléséről, ám többszöri újságírói kérdésre sem árulta el Draghi, hogy a kamat szinten tartásával kapcsolatban is egységes volt-e a döntés, vagy esetleg a múlt hónaphoz hasonlóan felmerült-e a kamatcsökkentés lehetősége. Draghi sikeresnek nevezte a világ többi nagy jegybankjához hasonló irányított kommunikációt, mint mondta a sikeresség abban mérhető, hogy az elmúlt egy hónapban érezhetően javult az eurózóna bizalmi légköre, ami a kockázati prémiumok csökkenésében érhető tetten, valamint a hitelpiaci rövid kamatlábak stabilizálódni kezdtek, és várhatóan tovább fognak esni.

Az iránymutatással kapcsolatos értékelés lényegében az előző havi prognózis folytatása, e szerint a jegybank laza monetáris politikája, illetve a mostaninál akár alacsonyabb kamatpályája hosszabb távon fennmaradhat, amennyiben a középtávú inflációs várakozások összhangban lesznek a pénzügyi stabilitással, és a hitelezési és a gazdasági aktivitás is gyenge marad.

Gyenge a hitelpiaci aktivitás

A pénzügyi környezet értékelésében Draghi kiemelte, hogy az elmúlt hetekben csökkent a vállalatoknak nyújtott hitelállomány, és a pénzügyi rendszerben meglévő pénzmennyiség is mérséklődött, ami az eurózóna hitelpiacának fragmentálódására utal. A bankok forrásszerzésében ugyanakkor - az alacsonyabb kamatoknak köszönhetően - mérséklődött a fragmentálság, mivel a határokon átnyúló betétképzésben fennálló különbségek a válság előtti szintre kerültek.

Draghi szerint a gyenge hitelpiaci aktivitás az üzleti ciklus jelenlegi fázisa miatt van, vagyis monetáris transzmisszióval hitelkínálati csatornákon keresztül aligha kezelhető. Sokkal fontosabb lesz viszont, hogy az ECB felügyeleti jogköröket szerezve a közös bankunión keresztül lesz képes javítani ezen a pénzügyi fragmentáltságon, de ehhez - mint máskor is, most is - azt hangúlyozta az ECB elnöke, hogy az egyes tagállamoknak növekedés barát módon kell folytatniuk az egyenlegjavító intézkedéseiket.

Több izgalom szeptemberben jöhet

Várhatóan az ECB szeptemberi ülése több izgalmat rejt majd a mostaninál, ugyanis ekkor fogja közzétenni legújabb negyedéves gazdasági előrejelzését a jegybanki stáb, ami a "forward guidance" júliusi bevezetése óta az első ehhez kapcsolható numerikus értékelés lesz, és ennyiben a befektetők ECB kamatpolitikájával kapcsolatos várakozását befolyásolhatja.

Ősszel változik a jegybanki kommunikáció is, de ezzel kapcsolatban Draghi nem árult el részleteket. Mint arról korábban a német sajtónak már nyilatkozott, elképzelhető, hogy más jegybankokhoz hasonlóan az ECB is közzéteszi majd a kamatdöntő ülésekről szóló jegyzőkönyvét. Részleteket erről Draghi azért nem árult el, mert szerinte a világ többi nagy jegybankjaival szemben az ECB-nek sokkal óvatosabban kell kezelnie a jegybanki függetlenség, és a monetáris politika hitelességének a kérdését, ugyanis a közös monetáris térség 17 tagállamból áll, ilyen értelemben a kormányzótanácson belüli viták - ha névvel kerülnek nyilvánosságra - könnyen átpolitizálódhatnak.