Egy, a tengeralattjáró reaktora közeléből vett minta szerint a megengedett határérték százezerszeresét sugározza a Komszomolec - írja a Euronews. Az egykor a szovjet hadsereg szeme-fénye még 1989-ben süllyedt el a Norvégiához tartozó Medve-sziget közelében.

A járművet most egy közös norvég-orosz küldetésben merülő drónnal vizsgálták át a szakértők. A K-278-as jelzésű, harmadik generációs atom-tengeralattjáró korának egyik legkorszerűbb tengeralattjárója volt: a hajótest titánból készült, és bár az elméleti merülési határértéke (1250 méter) közelébe sem került, a mai napig a Komszomolec tartja a csúcsot - 1027 méteres merüléssel.

QP | Quality Placement

A valószínűleg fedélzeti tűz nyomán elsüllyedt Komszomolec roncsai jelenleg 1658 méteres mélységben találhatók, az atomreaktor mellett két nukleáris robbanófej is a hullámsírba került - ezek sugárzását a 90-es években mérték meg először. A mostani, közös orosz-norvég expedíció július 6-án indult, a vizsgálatokhoz az Aegir 6000 nevű mélytengeri merülő jármű készített a kutatók számára felvételeket. A távirányítással végzett "helyszíni vizsgálatok" képei szerit a roncsot erősen megviselte a baleset óta eltelt 30 év.



A szerencsétlenséget szenvedett tengeralattjáróból vett első vízminták szerint továbbra is szivárog radioaktivitás a roncsból. A norvég tudósok szerint a mostani mérések valamivel magasabb szinteket mutatnak a 2007-es orosz expedíció által megállapítottaknál.

Részletesebben kielemezzük a mintákat, ahogy partra érünk. Az általunk helyben mért szint 100 becquerel literenként - mondta a mostani kutatócsoportot vezető Hilde Elise Heldal. Ez a sugárszennyezettség nem veszélyes; "nyugodtan meg lehet enni az ezekből az északi térségekből származó halakat" - tette hozzá a szakember .

Némi furcsaságot is felfedeztek a kutatók a roncsnál: időnként ugyanis "porfelhő" száll fel egy szellőztető csövön keresztül. Heldal szerint ez arra utalhat, hogy a sugárzás löketenként szivároghat. A kutatók feltételezései szerint ez a szellőző nyílás közvetlen összeköttetésben lehet a reaktorral, a felhő pedig víz alatti áramlás hatására keletkezhet.