Orbán Viktor miniszterelnök napokkal ezelőtt megírta Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, hogy szerinte jobb lenne, ha a rendkívüli EU-csúcson egyáltalán nem tárgyalnak az olajembargó ügyéről, mivel az "konszenzus híján kontraproduktív lenne".

A hétfő-keddi rendkívüli EU-csúcs előtt az EUrologus arról ír a a hvg.hu-n, hogy az Európai Uniós hatodik, Oroszországgal szembeni szankciós csomagja és egyéb Ukrajnával kapcsolatos téma mellett a kőolajembargó is napirenden van.

A brüsszeli tudósítók alkotta EUrologus információik szerint jelenleg az a javaslat van a tagállamok előtt, hogy a Magyarországra is orosz olajat szállító Barátság kőolajvezetéken kívül valamennyi szállítmányt érintené a behozatali tilalom. Ez tulajdonképpen az, amit Magyarország szeretne, de ez nem elegendő Orbán Viktornak. Azt szeretné ugyanis elérni a magyar kormány, hogy az EU adjon garanciát az ország energiaellátására arra az esetre is, ha a Barátságon keresztül valamilyen ok miatt nem érkezne energia.

Ez a vezeték szállít olajat Szlovákiába, Csehországba, Németországba és Lengyelországba is, azonban ezek az országok támogatják a szankciókat.

Egy magas rangú EU-tisztviselő úgy fogalmazott, hogy minden tagállam hajlandó az olajembargó kérdésén dolgozni és kitiltani az olajat az európai piacokról. Sokan tartják magukat ahhoz, hogy technikai kérdésről van szó, vagyis meg kell nyugtatni a magyarokat, hogy lesz olajuk akkor is, ha az nem orosz energia lesz és ez a megoldás nem jelent többlet-költségeket - írta forrására hivatkozva a lap brüsszeli tudósítója.

A magyar kormány a vétó fenntartásával elvághatja magát az uniós forrásoktól. Amennyiben ugyanis nem tesz lépéseket az orosz energiafüggőség felszámolására, semmiféle energetikai támogatásra nem tarthat majd igényt. Holott lenne uniós forrás arra, hogy az adriai olajterminálok és Magyarország közötti Adria-vezeték kapacitást bővítsék, illetve a magyar kőolajfinomítót alkalmassá tegyék a nem urali olaj feldolgozására is.

Magyarország energiaellátásának modernizálására a helyreállítási alapokban lenne nagyobb forrás, a mostani magyar álláspont azonban egyáltalán nem visz közelebb a pénzcsapok megnyitásához - jegyzi meg a cikkíró.