A magyar kormány az elmúlt év novemberében megalapította a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Kft.-t (NAVÜ) azzal a feladattal, hogy gyűjtse össze és hasznosítsa a Magyarországon nyilvánosan elérhető adatokat. Az ügynökség bármilyen közintézménytől kérhet adatokat, amelyeknek azt a rendelkezésére kell bocsátania. Jelenleg az elérhető adatok feltérképezésével foglalatoskodnak, hogy kiderítsék, mi az, ami ebből eladható - kezdi a közadatok magyarországi kezelésének gondjait firtató cikkét a Balkan Insight.

A NAVÜ további feladata, hogy segítse a közintézményeket az adatok tárolásában és abban, hogy azokat rendelkezésre bocsássák a mesterséges intelligenciára (AI) épülő technológiák fejlesztéséhez. Ez utóbbit a kormány 2020 májusában elfogadott AI-stratégiával összhangban kell támogatniuk. A szervezet a szintén újonnan alapított Nemzeti Adatvagyon Tanács felügyelete alatt működik, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök kabinetfőnöke, Rogán Antal, Pintér Sándor belügyminiszter és Palkovics Lácszló innovációs és technológiai miniszter vezet.

Kapcsolódó

A szakértők szerint itt kezdődnek a problémák: a magyar szakemberek egy részét ugyanis erősen aggasztja az Orbán-kormány "nagyvonalú" viszonyulása a személyiségi jogok védelméhez, mióta a Fidesz 2010-ben nyolc év kihagyás után visszatért a hatalomba. Ezek a szakértők nem igazán bíznak a Péterfalvi Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kormánytól való függetlenségében sem.

Európai szabályozás?

Az Európai Bizottság 2020 februárjában adott ki egy állásfoglalást az adatok feldolgozásáról. E szerint 2025-re ötszörösére nő a világon keletkező adatok mennyisége a 2018-as mennyiséghez képest és az adatközpontok mellett megnő a decentralizáltan, az autókban, az otthonokban keletkező információk mennyisége. A bizottság szerint a mesterséges intelligencia kezeléséhez közös európai megközelítésre lenne szükség.

A nemzeti kezdeményezések a jogi bizonytalanság kockázatával járnak, gyengítik az állampolgárok bizalmát az adatkezelésben és fékezik az európai gazdasági AI-re alapozott közös fejlődését. Ezért közös rendszert javasolnak a FAIR (Findable Accessible Interoperable and Reusable, azaz megtalálható, hozzáférhető, átjárható és újrahasznosítható) adatkezeléséhez.

Ellentétes vélemények

Gál András Levente, az állami tulajdonú Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. igazgatója egy korábbi interjújában arra utalt, hogy újabb feszültséget okozhat a magyar kormány és az Európai Bizottság kapcsolatában, ha az utóbbi javasolná az európai polgárok adatainak közös rend szerinti kezelését. Ez a platformok pluralizmusának tilalmaként lenne értékelhető. A szabad, nyílt adathozzáférést "adatkommunista utópiának" minősítette.

Alexin Zoltán, a Szegedi Egyetem adatbiztonsággal foglalkozó professzora azonban úgy látja, hogy az a hozzá nem értés, amivel a NAVÜ kezeli a személyes adatokat, kérdésessé teszi az ügynökség szakszerű működését. Úgy látja, hogy a magyar állam óriási mennyiségű adatot gyűjt össze, mert ezzel szemben nincs alkotmányos védelem. Nem is törődnek azzal, hogy ez aggályos, és ha kívülről kifogásolják ezt, nem változtatnak a gyakorlatukon. A legjobb esetben a NAVÜ névtelen adatokat fog eladni, de még ez is óriási adatgyűjtést igényel.

Korábban Török Bernát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Információs Társadalom Kutatóintézetének vezetője a Napi.hu-nak arról beszélt, hogy az uniós szabályozást még több szempont szerint kellene fejleszteni. A mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértő szerint nem elégséges a horizontális szabályozás, amely nem veszi figyelembe az ágazatspecifikus tényezőket. Egészen más kockázatok vannak az egészségügyben alkalmazott MI-vel kapcsolatban és mások a közösségi médiában. Utóbbit például a tervezet alig szabályozza, holott pontosan tudjuk, milyen befolyása van például a szólásszabadságra. A jogszabályalkotók mentségére: a közösségi médiáról külön csomag rendelkezik, bár az sem reagál érdemben a társadalmi nyilvánosság problémáira.