A lengyel kormány háborúban áll, és ezt egy cseppet sem bánja - véli Edit Zgut, a German Marshall Fund politológus munkatársa, aki a Politicón jelentette meg az abortusztörvény ellen lázadó lengyel nők harcáról szóló véleménycikkét.

Az alkotmánybíróság döntése után, amely tovább korlátozta a lengyel nők abortuszlehetőségeit, több tíz ezer ember kezdett tiltakozásba, azt üzenve a szigorítást kezdeményező kormánynak, hogy "menjen a búsba". A konfliktus felkeltette a nemzetközi közösség érdeklődését is, miután a szabályozás alkotmánybírósági jóváhagyása azt jelzi, hogy a testület a kormány és a kormánypárt, a radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) akaratának engedelmeskedik.

Mindez nem hogy meghátrálásra késztette volna az ország vezetését, hanem még szítják is a lázadás tüzét, és sütkéreznek a fényében. Bár a tiltakozás erőssége meglepte a PiS politikusainak egy részét, a párt úgy látja, hogy a nők ellen indított háború kifizetődő lesz a belpolitikában - és ez fontosabb, mint hogy mit gondolnak külföldön a lengyel demokrácia állapotáról. A lényeg ugyanis az, hogy a kormánypárt táborának bűnbakokat kell feltálalni, amikre hivatkozva össze lehet tartani a szavazóbázist. Az abortusztörvény miatt kirobbant lázadás ideális alapot ad az identitáspolitikához, ugyanis kiválóan lehet hivatkozni arra, hogy ez a hagyományos lengyel értékek, a lengyelség elleni támadás.

Polgárháború

Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettes, a PiS elnöke, Lengyelország tényleges vezetője a napokban kijelentette, hogy az országban a "kulturális polgárháború" vívnak. Arra biztatta támogatóit, hogy "bármi áron" védjék meg egyházat, mert ha nem így tesznek, akkor Lengyelországot "lerombolják". Azzal, hogy az egyházat a konfliktus középpontjába helyezik, úgy állítják be a tiltakozókat, mint akik a lengyel társadalom alappillérét támadják. Ettől már csak egy lépés, hogy a lengyel emberek, a nép ellenségeinek minősüljenek - véli a Politico cikkírója.

A PiS figyelmen kívül hagyja, hogy a demonstrációk fő helyszínei nem a templomok, hanem a párt irodái és a közintézmények előtti terek. Nem törődnek azzal sem, hogy a lengyelek többsége nem ért egyet az alkotmánybírósági döntéssel, és elfogadja az ez ellen indult tüntetéseket. Nem egy kisebbség demonstrációiról van szó. Ezért aztán a kultúrharc kirobbantásával valójában a PiS abba a helyzetbe hozta magát, hogy a tiltakozások tesztelik a befolyását.

Régi taktika

Kaczynski az abortuszellenes törvénnyel régi taktikájához tér vissza: keresi azt a politikai ügyet, amivel bizonyíthatja, hogy ő és pártja a radikális jobboldal igazi képviselője, nem pedig az egyik kicsi koalíciós párt, a Szolidáris Lengyelország és annak feje, Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, aki át akarja venni a 71 éves Kaczynski helyét a jobboldal élén. Az elmúlt két évben a PiS a lengyel tradíciók védelmezőjének állította be magát a kisebbségekkel és a bevándorlókkal szemben toleráns, mérsékelt jobboldallal szemben. Ez a taktika jól rezonál a választóközönség egy részénél.

További előnye a "mi és az ők" szembeállításnak, hogy eltereli a figyelmet a kormány küszködéséről a koronavírus-járvány második hullámával. A tüntetések alapján azt lehet kommunikálni, hogy a felelőtlen tiltakozók tömegrendezvényei miatt terjed már-már kezelhetetlenül a fertőzés.

Erőszak lehet a vége

A kormány taktikája magában foglalja annak kockázatát, hogy a feszültség kiéleződik. A kultúrharc mélyülése nyomán az emberek félelmei úgy felerősödhetnek, hogy végül a tiltakozók és az ellenük az utcára vezényelt emberek közötti feszültség fizikai erőszakba torkollik. Ez történt két éve Gdansk akkori liberális polgármestere, Pawel Adamowicz meggyilkolása után. Ademowicz bírálta a kormányt idegengyűlölete, az LMBT kisebbségekkel szembeni fellépése és a bevándorlóellenessége miatt.

Az már most látszik, hogy kétélű fegyver volt az abortusz szigorítása, ugyanis a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a PiS támogatottsága a társadalmi düh miatt egyre jobban csökken. Az emberek amúgy a járvány miatt be vannak zárva. Miután kiderült, hogy az ügyészség fontolgatja a tiltakozások szervezőinek őrizetbe vételét, a tüntetők kijelentették, hogy ha csak egyetlen résztvevőjüket is letartóztatják még hevesebb tiltakozásokat indítanak.

Lázad az államfő lánya is

Jaroslaw Kaczynski és Andrzej Duda államfő, akit a PiS támogatásával választottak meg, sincs egy véleményen, mert még a mélyen hívő köztársasági elnök is azt mondta, hogy nem csodálkozik a nők dühén. Emellett aggasztják a már hosszan tartó tüntetések, a demonstrációk, az általános sztrájkok, a Szejm elfoglalása és a templomi tiltakozások. Lánya, aki apja hivatalos tanácsadója egyenesen kiállt a nők mellett. Kaczynski szerint az elnöknek joga van ahhoz, hogy a PiS-étől különböző véleménye legyen az ügyről.

Az 1993-ban hozott, Európa Írország utáni második legszigorúbb abortusztörvényét korábban már egyszer tovább akarta szigorítani a PiS, de nem tudta lenyomni az emberek torkán. Akkor a "fekete sereg", feketébe öltözött tiltakozók, elsősorban nők fordultak szembe a próbálkozással, így a párt kénytelen volt visszakozni. Elemzők most nem számítanak erre, mert úgy vélik, hogy ezzel az üggyel akarják elterelni az emberek figyelmét az igazi bajokról - nem is sikertelenül.