A világ döbbenten figyeli, miként folyik Európában a koronavírus-járvány kezelése - véli Lionel Laurent, a Bloomberg EU-val foglalkozó szakírója. A régió oltási kampánya zűrzavarba fulladt, miközben az egészségügyi rendszerek nem képesek lépést tartani az új, a korábbinál fertőzőbb vírusváltozatok tombolásával. A tagállamok újabb "maradj otthon" korlátozásokkal próbálnak úrrá lenni a fertőzések felgyorsulásán. Az EU-tagországok átlagos beoltottsági szintje 100 főre vetítve 12-n áll, miközben az USA mutatója 34, az Egyesült Királyságé 41.

Bár már négy koronavírus-vakcina rendelkezik uniós felhasználási engedéllyel, nincs elég dózis és ha van, a tagállamok ügyetlenkednek a felhasználásukkal. Érthető, hogy egyes gyógyszergyártókra, amelyek az USA-ba és az Egyesült Királyságba kellő mennyiséget szállítanak - részben Európai gyáraikból exportálva az oltásokat - ki vannak akadva az európai vezetők, de rosszul vezetik le a frusztrációjukat. Az Európai Bizottság az oltások exportjának tilalmával fenyegetőzik, ami rossz vért szül a partnerekben. Mindezt tetézte az AstraZeneca vakcinájának ideiglenes letiltása Európa nagy részén.

QP | Quality Placement

És ezzel még nincs vége. Ha ez nem lenne elég, akkor még itt van a gazdasági válságkezelés is. Miután az USA-ban a törvényhozás kormánypárti többsége utat nyitott Joe Biden elnök 1,9 ezer milliárd dolláros gazdaságösztönző csomagja előtt, a kevesebb mint fele ekkora, 750 milliárdos európai helyreállítási alap szerény próbálkozásnak látszik. Ez a különbség várhatóan többéves hátrányt okoz majd az eurózóna gazdaságának a válság után kilábalás során az Egyesült Államok gazdaságával szemben.

Halvány remény

Még van némi remény arra, hogy a zűrzavar átmenetinek bizonyul és a hibákat ki lehet javítani - véli a Bloomberg publicistája. A vakcinaellátás a második negyedévben várhatóan javulni fog, a krónikus hiány megszűnhet és az oltási kampányok előrehaladtával, valamint a jó idő közeledtével enyhülhetnek a lezárások. Vannak olyan hatalmon lévő európai vezetők, akik tekintélye, hitelessége ellensúlyozhatja a bajokra rámozduló, az elégedetlenséget kihasználni igyekvő populista politika erősödését.

Például Mark Rutte holland miniszterelnök jó úton halad afelé, hogy jobb-közép kormányai élén országa leghosszabban szolgáló politikai vezetője legyen. Emmanuel Macron Francia elnök ugyan éles népszerűségi versenyt vív radikális jobboldali kihívójával, Marine Le Pennel szemben, de sikerült visszakapaszkodnia abból a mélységből, amelyben a sárga mellényesek mozgalma idején volt, és ha nem is nagy különbséggel vezet Le Pen előtt.

Módszertani gyengeség

A zűrzavar mögött azonban felsejlik egy mélyebb probléma, mégpedig az Európa-párti és az európai vezetők jellegzetes vezetési módszerének gyengesége. Ez a módszer igyekszik kombinálni a technokrata szakértelmet, amely a tapasztalatokra és a társadalomtudományos eredményekre alapoz, és ennek a "hozzáértésnek" a populista megszemélyesítését hiteles politikusok segítségével, akik el tudják adni a "szakértelmet" a népnek. Az előbbi a tudományos vezetés imázsát vetíti a közönség elé, az utóbbi segítségével pedig el lehet fogadtatni az intézkedéseket a néppel.

Egyszerűbben szólva az európai politikusok azzal próbálnak népszerűséget szerezni, hogy hozzáértő szakembereknek adják el magukat. Ezt úgy lehet szembesíteni a hagyományos értelemben vett populistákkal, hogy ők a népvezér, a guru szerepét játsszák. A lényeg mindkét esetben az, hogy miként tudják megszerezni és megtartani a hatalmat.

Az "európai modellt" Chris Bickerton és Carlo Invernizzi Accetti politológusok röviden techno-populistának nevezi. A Bloomberg cikkírója szerint a legjobb példa erre Macron sikere a 2017-es franciaországi elnökválasztáson. A fiatal korábbi bankár a se nem jobb, se nem bal imázsával és azzal házalt a választóknál, hogy hozzáértően fog kormányozni. Rutte egyik korábbi választási győzelmét szintén azzal magyarázta, hogy sikerült legyőzni a "rossz fajta" populizmust, ami nyilván úgy értendő, hogy győzött az ő "jó fajta" populizmusa.

Állandó egyeztetés

Ezzel a módszerrel az az egyik gond, hogy alkalmazása állandó egyeztetést igényel. A techno-pupulista igyekszik figyelembe venni minden álláspontot, nehogy valakit elidegenítsen a döntéshozatal során - derül ki a politológus szerzőpáros elemzéséből. A másik, hogy azt várja, hogy a korábbi tapasztalatok és a tudományos előrejelzések kellő eligazítást adnak arra vonatkozóan mit kell tennie (amit majd hitelességére építve elfogadtat a választóközönséggel). Egy guru politikusnak nem kell egyezkednie senkivel és nem kell a tényekkel bíbelődnie, mert "lelki vezetőként" fogadtatja el akaratát a néppel.

A koronavírus-járvány azért fogott ki az előbbieken, mert váratlanul jött és kiszámíthatatlanul letarolt mindent. Az oltás volt az egyetlen viszonylag tervezhető ellenszer az átkozott vírussal szemben, nem véletlen, hogy az európai vezetők minden reményüket ehhez fűzték és a múlt év végén túlzott várakozások keltettek az oltási kampánnyal kapcsolatban. Populista énjükre hallgatva azt ígérték Európa lakóinak, hogy a gyors vakcinációval rövid úton túljutnak a járvány minden kellemetlenségén. Ennek a tévedésüknek a levét isszák most meg.

A Bloomberg publicistája szerint nem igazán tehetnek más, mint hogy visszavesznek az ambícióikból. Szerény célokat tűznek maguk elé, például a vakcinahiány mérséklését és az oltási kampányban felzárkózást a közvetlenül az EU előtt lévő USA mögé. Ha sikerülne ebből valamit elérniük, akkor visszanyerhetnének egy keveset abból az imázsból, hogy az EU hatékony bürokratikus szervezet, amelynek élén a menedzsmenthez értő, technokrata vezetők állnak. Most nem kellene azt is hajszolniuk, hogy ennek alapján még népszerűek is legyenek.