Csernobilban újraindult a reakció

Harmincöt évvel azután, hogy az ukrajnai csernobili atomerőmű a világ legnagyobb nukleáris katasztrófáját okozva felrobbant, május elején újra beindultak a hasadási reakciók a reaktorcsarnokban. A fűtőelemek nagy része az 1986. április 26-án a négyes reaktorblokkban bekövetkezett baleset során nem használódott el, semmisült meg, hanem a többi anyaggal - köztük az oltáshoz eredetileg használt homokkal - lávává olvadt össze. Ez a kóriumlávának is nevezett sugárzó elegy befolyt és bemarta magát a reaktorcsarnok alagsori helyiségeibe, majd ott "kihűlve" megkeményedett, de ebben még mintegy 170 tonna sugárzó urán van.

Az elefántláb nevű képződményben a reakció május elején újra elindult. Az egyelőre legvalószínűbbnek tartott elmélet szerint, ahogy a kórium szárad, külső rétege megkeményedik, egy olyan burokká válik, amelyről a neutronok visszapattannak, ezzel még hatékonyabban hasítva az uránatomok magját. A neutronszám lassan növekszik, tehát a kutatóknak éveik lehetnek arra, hogy egy olyan megoldást találjanak, amely megvédi az atomerőmű köré épített védőfalakat, hogy egy esetleges robbanás ne tegyen bennük kárt.

Magyarországon véget ér a kijárási tilalom

Május 23-án megszűntek a kijárási korlátozások, miután beadták az ötmilliomodik oltást is Magyarországon. Vége lett a kijárási tilalomnak, a közterületi maszkviselésnek és a távolságtartásnak, megszűnt az üzletek, vendéglátóhelyek és szabadidős létesítmények este 11 órás zárási kötelezettsége is.

A települések belterületén nem volt már kötelező a maszkviselés, közterületen megszűnt a másfél méteres távolságtartási szabály, valamint az egyéni- és csapatsportolásra vonatkozó valamennyi korlátozás. A bevásárlóközpontokban azonban fenntartották a másfél méteres távolságtartást és a kötelező maszkviselést is. A 16-18 évesek felügyelet nélkül is járhattak étterembe, moziba, ha volt védettségi igazolványuk. Viszont továbbra is minden olyan helyen kötelező volt a maszk használata, ahol védettek és nem védettek zárt térben találkozhatnak, például tömegközlekedésben vagy üzletekben.

A hónap elején, négymillió oltottnál már volt egy lazítás: akkor a vendéglátóhelyek és a boltok nyithattak újra, a védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek pedig megnyíltak a belterek is.

Nem emelt kamatot a jegybank

A makrogazdasági környezet indokolta volna, ami miatt az elemzők várták is, hogy kamatot emeljen a magyar jegybank, de mivel a Matolcsy György vezette szervezetről volt szó, esélyesebbnek tartották, hogy nem lép az MNB május 25-én.

Végül így is lett, de a közleményben a monetáris tanács világos jelzést küldött, megerősítve, hogy "az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében proaktív módon készen áll a monetáris kondíciók szükséges mértékű szigorítására". A jegybank szerint az infláció a következő hónapokban is változékonyan alakul. Hozzátette, hogy "változatlanul kulcsfontosságúnak tartja az állampapír-vásárlási programot". Vagyis már mindenki a júniusi kamatdöntésre figyelt.

Közben az infláció körül egyre nagyobb vita alakult ki az egész világon: az EU központi bankja, az ECB kitartott amellett, hogy az infláció átmeneti, a Fed-en belül ugyan vita volt az áremelkedésekről, de végül nem jött a szigorítás. Végül az év végére is velünk maradt az infláció, a jegybankok sorra léptek, de a két legnagyobb központi bank még decemberre sem lépett, nem az úgy az MNB-t.

Viszont május végén a piacokon mégis beszakadt a forint: Május 25-én a napi kereskedésben a 346,98 és a 350,07 forint közötti sávban mozgott az euró jegyzése, pedig már a 345-ös sávot is elérte a hónapban.

WHO-engedélyt kapott a Sinopharm-vakcina

Már egyre erősebb viták és szakmai aggályok voltak amiatt, hogy a Sinopharm-vakcina nem elég hatásos. Az antitest-vizsgálatok alapján az látszott, hogy ilyen immunválasz nem alakul ki az oltottak 15-20 százalékánál, de a 60 év felettieknél 30 százalék körüli arányt tapasztaltak. Utóbbi azért volt probléma Magyarországon, mert az idősek oltására használták nagy mennyiségben a kínai készítményt. Itthon az oltottak egy része lobbizni kezdett: miután hiába fordultak orvosaikhoz, illetve a hivatalos szervekhez, érdemi válasz híján elkeseredésükben a miniszterelnöknek, a köztársasági elnöknek, az egészségügyért felelős miniszternek és az országos tisztifőorvosnak is levelet írtak, segítségüket kérve. A kormány viszont júliusig nem lépett.

Közben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) többször elhalasztotta, hogy döntést hozzon az oltóanyag vészhelyzeti használhatóságáról, már pedig ezen múlt, hogy az ezzel oltott magyarok utazhatnak-e az EU-ban: a WHO-engedéllyel rendelkező készítmények esetében ugyanis dönthettek a tagállamok, hogy elfogadják-e a beutazáshoz. 

Végül május 4-én megjelent a WHO értékelése a kínai vakcinákról. A jó hír az, hogy a készítményt hatásosnak tartják a SARS-CoV-2. vírussal szemben, a rossz hír viszont az, hogy nem találják elegendőnek a bizonyítékokat, hogy a készítmény hatásos lenne a súlyos covidos megbetegedések ellen, ahogy azt sem érzik megalapozottnak, hogy az időseknél megfelelő immunválaszt vált ki. De az engedélyt pár nappal később megadták a vészhelyzeti alkalmazásra, mert 50 százaléknál hatásosabbnak tűnt.

A belarusz belpolitika geopolitikai konfliktussá vált

Roman Protaszevicset őrizetbe vették a belarusz hatóságok miután földrekényszerítették a Ryanair-járatát május 20-án. A fehérorosz állambiztonsági szolgálat (KGB) 2020 novembere óta terroristaként tartott nyilván a férfit, akivel együtt orosz barátnőjét, Szofija Szapegát is elfogták.

A férfi a Ryanair Litvániába tartó járaton utazott, amikor a belarusz légierő bombafenyegetésre hivatkozva földre kényszerítette a gépet, hogy onnan lerángassák az aktivistát, majd hagyják, hogy a repülő folytassa útját. Az akcióból látszott, hogy az EU bajban lesz: ha a KGB hajtóvadászatot indít a külföldön élő belorusz disszidensek után, az komoly kockázatot jelent majd mindenekelőtt Lengyelországra, Litvániára és Németországra, mely országokban jelentős számú belorusz politikai menekült telepedett le. A schengeni övezetnek köszönhetően azonban más európai országok számára is kockázatot jelenthet a belorusz titkosszolgálat ilyen jellegű tevékenysége.

Végül gazdasági szankcióval és légtérbojkottal büntették Lukasenka-rezsimét és Fehéroroszországot, aki válaszul erre már ekkor belengette, hogy migrációs válságot okoz Európában.

Balhé a Fudan Egyetem körül

Május 11. éjszaka két törvénytervezetet nyújtott be Semjén Zsolt. Az egyik szerint a kormány a Fudan Egyetem alapítványának adná a Nagyvásártelep területét, ahová korábban a Budapest Diákváros projektet tervezte. Kiemelt állami beruházás indul Budapest Diákváros néven is, de kisebb területen, mint korában tervezték.

A fővárosi ellenzéki vezetés, Karácsony Gergely főpolgármester és a IX. kerületet irányító Baranyi Krisztina azonnal jelezték, hogy elfogadhatatlannak tartják, hogy a diákváros kisebb legyen. Kifogásolták, hogy a magyar kormány a kínai diákok magasabb polcon tartja, mint a magyarokat, valamint hogy a projektet teljes egészében a magyar állam állná: Kína 450 milliárdos hitelt adna, amit a magyar állam 100 milliárddal kiegészítene.

Végül egy konzultációt is indított a két polgármester: a budapesti lakosok négy kérdésre válaszolhattak, június 4-13. között lehetett véleményt nyilvánítani. A kezdeményezéshez nyolc szervezet csatlakozott, ahol végül 95 százalék feletti eredménnyel utasították el a beruházást - még ha vélhetően főleg az ellenzéki szavazók nyilvánítottak csak véleményt.

Fontosabb gazdasági adatok:
  • 46371,20 ponton zárt a BUX
  • A forint-euró középárfolyam 354,21 volt, de a legmélyebb ponton 360,45 forintért is adtak egy eurót májusban.
  • A Dow Jones Industrial Average (DJI) 34 464,64 ponton zárt. Az S&P 500 4 200,88 ponton, a technológiai súlyú Nasdaq 13 736,28 ponton végezte a hónapot.