Az Egyesült Királyságban rekordot döntött márciusban az új koronavírus-megbetegedések száma, aminek kapcsán Chris Whitty, az ország tisztifőorvosa azt mondta, hogy a következő években ugyanúgy térhet vissza a koronavírus újabb és újabb változata okozta járvány, ahogy az influenza változataié. Ez azonban csak az egyik olyan jelenség, amely abba a fogalomkörbe tartozik, hogy a járvány lecsengése után az embereknek meg kell tanulniuk együtt élni a koronavírussal. A másik a fertőzés visszamaradt hatásai – írja a Bloomberg, amely ez utóbbiakat próbálta listázni.

A tudósok véleménye szerint még az enyhébb fertőzöttek is szenvedhetnek tartós következményektől. Három lehetőséget tartanak különösen valószínűnek. Az egyik, hogy számos volt fertőzöttnél alakulhat ki cukorbetegség, a másik a neurofizikiai következmények, a harmadik hosszú covid, ami sok minden belefér. Bár úgy vélik, van összefüggés a vírus jelenléte és ezek között a hatások között, a pontos ok-okozati kapcsolatok egyelőre homályba vesznek.

Kapcsolódó

Az bizonyítottnak tekinthetjük, hogy a cukorbetegség, és különösen az elhízás a koronavírus-betegség egyik kockázati tényezője, azaz az ezektől szenvedőket nagyobb eséllyel fertőzi meg ez a fajta vírus. Ennek jelentőségét mutatja, hogy a cukorbetegség kezelése viszi el a világ egészségügyi kiadásainak 11,5 százalékát.

Egy amerikai kutatás arra jutott, hogy a koronavírussal diagnosztizált emberek, különösen azok, akik megjárják a kórházat, nagyobb eséllyel válnak cukorbetegekké ezt követően. Emellett világos kapcsolat volt a betegek kora, korábbi rossz kondíciója és elhízása, illetve e következmény között. Egy másik tanulmányból azonban az derült ki, hogy elsősorban azok váltak cukorbetegekké a koronavírus-betegség után, akik már azt megelőzően is hajlamosak voltak erre. Így nem tudjuk, milyen arányban okozhat miden előzmény nélkül cukorbetegséget a koronavírus-fertőzés.

További kérdés a hogyan

Hasonló nehézséget okoz magyarázatot találni arra, hogy járulhat hozzá a koronavírus a cukorbetegség kialakulásához. Ez esetben ugyanis azt nem tudjuk, hogy egyéb tényezők, például a kevés mozgás, az ülő munka milyen szerepet játszik egy-egy páciensnél a cukorbetegség kialakulásában. Ugyanígy lehetetlennek tűnik annak kizárása, hogy a koronavírus-fertőzöttnek nem egy másik korábbi betegsége járult hozzá a cukorbetegség kialakulásához.

A szellemi képességek romlása (demencia) vagy a pszichológiai okokra visszavezethető fizikai gondok (fáradság, levertség) a tyúk és a tojás problémájához hasonlítanak. Lehet, hogy megelőzték a koronavírus-betegséget, lehet, hogy követték azt. Érdekesség, hogy a tudati képességek változását jelentették a tudósok az 1889-es és 1892-es orosz influenza és az 1918-1919-es spanyol influenza következményeként is. A tünetek: letargia, krónikus fáradság, pont mint most.

Mindent bele

Végül a tartós hatások sok mindent magában foglaló „diagnózisa”, a hosszú covid egy friss tanulmány szerint a koronvírus-betegség négy lehetséges következményét foglalja magában. Az egyik a meglévő kettes típusú cukorbetegség súlyosbodása, a másik a fertőzésre válaszul kialakult antitestek megkergülése abban az értelemben, hogy egészséges sejteket is megtámadnak, a harmadik az Epstein-Barr-vírus aktiválása, ami lázat okoz a fertőzés után, a negyedik a koronavírus RNA-jának tartós jelenléte a volt beteg szervezetében. Minden hosszabb távú következmény közös jellemzője, hogy tanulmányozásuk tovább sok-sok munkát igényel.