Végtelen hosszúnak tűnő várakozás, sok hónap után idén februárban utazhatott haza, Írországba először Laura Noonan, a Financial Times publicistája, aki ennek kapcsán leírta, hogyan védekeztek az írek a koronavírus-járvány ellen. A dublini repülőtér sötét és kihalt volt, ahova New Yorkból induló járata leszállt. Ugyanez volt a helyzet egész Írországgal. Az „apokalipszis” januárban érte el az országot, amikor a vírus angliai változata (alfa) lecsapott az írekre, napi 8000 fertőzést okozva a 6,5 milliós országban.

A szakértők azzal magyarázták a szörnyű helyzetet, hogy a téli szünetre fellazított szabályok nyomán az emberek lelkesen érintkeztek egymással karácsonykor, ami utat nyitott a fertőzések előtt. Az alulfinanszírozott állami egészségügyi rendszer a magánszektor bevonásával próbált úrrá lenni a rá nehezedő nyomáson, és hajszál híján kerülte el, hogy kifusson a szükséges intenzív ágyakból. A halálozási adatok ekkor voltak a legrosszabbak. Mire a brit üzleti lap cikkírója Bálint-nap környékén megérkezett, túl volt az ország a legrosszabb időszakon, de a szigorú megszorításokon nem lazítottak.

A szigetországban a tél végén a nap nyolckor kel és ötkor nyugszik, ám az írek nem hagyhatták el lakókörnyezetük öt kilométeres környezetét, hacsak nem volt erre valami rendkívüli okok. A szabályok betartását a rendőrség ellenőrző pontok felállításával biztosította. Kizárólag az élelmiszereket áruló boltok voltak nyitva. A vendéglők, a pubok, a könyvtárak hónapokig zárva tartottak, az országot turista indokkal nem lehetett elhagyni, a repülőtéri rendőrségi ellenőrzőponton helyben szabták ki a bírságot azokra, akik megpróbálták figyelmen kívül hagyni ezt a szabályt.

Lazítás lassan

A szabályokat hónapról hónapra enyhítették, de csak nagyon fokozatosan. A Financial Times cikkírójának nyolc hetet kellett várnia arra, hogy elutazhasson a Dublintól 100 kilométerre élő szüleihez. Írország volt az utolsó Európában, amelyben megnyithattak a pubok és a vendéglők belső helyiségei, és még ezt követően is csak a teljesen átoltottak, a teszttel rendelkezők, illetve azok léphettek be, akik igazolni tudták, hogy nemrégiben estek át a koronavírus-betegségen.

Sok ír úgy gondolja, hogy a trauma, amit a brutális téli lezárások okoztak, és ezzel az a vágy, hogy ez ne ismétlődjön meg, hozzájárult ahhoz, hogy Írország, amely télen a járvány egyik gócpontja volt, a nyár közepére a járványkezelés egyik minta országává vált. Emellett azonban van egy ennél vélhetően fontosabb szempont – derül ki Brian MacCraith egyetemi professzor, a kormány válságkezelő stábja vezetőjének szavaiból. Az év elején felfüggesztették az oltások beadását, mondván: még alaposabban megvizsgálják, milyen hatással járnak a beoltottakra.

Szerinte ez fontos szempont, ami magyarázatot ad arra, miért erősebb az írek hajlandósága az oltás beadatására, mint más nemzetek tagjaié. Ez még akkor is igaz, ha a késlekedést részben a március-áprilisi európai vakcinahiány okozta. Most azt látjuk, hogy amikor a kormány egymás után hirdeti meg az újabb és újabb korosztályok oltásának megkezdését, az emberek lelkesen járulnak az injekciós tűk elé.

Egyéb szempontok

A helyiek még más szempontokat is említenek, ami magyarázza az oltás gyenge elutasítottságát. Nincs olyan radikális jobboldali párt vagy mozgalom, amely fűtené az antivakcina-hangulatot, az írekben erős a közösségi érzés és tisztelik a józan ész diktálta viselkedést. Megbíznak abban, hogy a hatóságok jót akarnak az embereknek. Emellett persze főként a fiataloknál a vendéglátóhelyek felkeresésének oltáshoz kötése is sokat számít. Az elmúlt hetekben ez a korosztály állt sorban szúrásért, és két hétvége alatt 40 ezer fiatalt oltottak be.

Érdemes összehasonlítani, mit hozott az ír válságkezelési stratégia összehasonlítva a magyar kormány politikájával, amely lényegében ezzel éppen ellenkező volt. Magyarország lakosság az ír népesség másfélszerese, és persze a szigorúbb rendszer esetleges súlyosabb gazdasági következményei csak később válnak majd láthatóvá.

Az ECDC uniós hírportál szerint Magyarországon augusztus 11-éig kicsit több mint 810 ezer embert fertőzött meg a koronavírus, míg Írországban ennek kevesebb, mint felét, bő 315 ezret. A koronavírus-betegség halálos áldozatainak száma a magyarok körében 30 037 ezer, míg az íreknél 5044. Írország a teljesen beoltottak alapján 77,2 százalékkal a negyedik helyen áll az EU-ban, míg Magyarország 65,5 százalékkal a tizenegyedik.