A meteorológiai szakportál szerint már a vírus kínai kitörésekor vita volt arról, hogy a napfény, a páratartalom vagy a hőmérséklet korlátozhatják-e a vírus terjedését.

John Nicholls, a Hongkongi Egyetem professzora azt állította, hogy a vírus "felezési ideje" 2,5 perc világosban, 13-20 perc sötétben, tehát a napfény valóban segít. Thomas Pietschmann virológus pedig arról beszélt, hogy a vírus nem hőálló, ha a hőmérséklet emelkedik, gyorsan lebomlik.

Egy másik kutatás összevetette a vírus terjedését a gócpontokon és az azoknál melegebb régiókban: Vuanban, Milánóban és Seattle-ben 5-11 fok volt télen 47-49 százalékos páratartalommal. A kutatók kiderítetek, hogy azokban a régiókban, ahol ennél melegebb volt az idő most télen, ott főleg nem a helyiek, hanem külföldiek fertőződtek. A másodlagos fertőzés aránya alacsony volt. Ezt a kijelentést azonban azért kell óvatosan kezelni, mert ezekben a melegebb régiókban nagyon alacsony az esetszám, aminek a hőmérsékleten kívül más okai is lehetnek.

Azt is tudjuk, hogy a koronavírus sok hasonlóságot mutat az influenzával, amelynél pedig a nagyon magas páratartalom megállítja a terjedést.

Ennek oka, hogy a meleg levegő visszatartja a nedvességet, így a vírusok kevésbé tudnak mozogni, szemben a száraz levegővel.

Amikor nedves levegőben tüsszentünk, a nyálcseppekre is több nedvesség tapad és nem tud olyan messze jutni, másokat megfertőzni a közelünkben.

Marc Lipsitch, a Harvard epidemiológusa szerint, ha a vírus az influenzához hasonlít, akkor most a déli féltekén lesz erősebb a járvány.

Egy német egészségügyi lapban megjelent kutatás szerint pedig 25 fokig bőven bőven túlélhet még a koronavírus.

Ezzel kapcsolatban pedig rossz hír, hogy a Severe Weather szerint mind Európában, mind pedig Amerikában visszatérhet a hűvösebb időjárás a következő hetekben.