Nyugat- és Dél-Európában a koronavírus pusztítása komoly áldozatokkal járt, voltak olyan napok, amikor ezrek haltak meg, és az egészségügyi ellátórendszer túlterhelése miatt az orvosok időnként választás elé kerültek, hogy melyik betegüket mentsék meg, és melyikről kénytelenek lemondani. Eközben a kelet-közép-európai országokban sokkal kevesebb az halálos áldozat és Európának ez a része közelebb került ahhoz, hogy újraindítsa az életet. Boltok, szállodák, iskolák, sőt még bevásárlóközpontok is kinyithatnak - kezdi elemzését a Financial Times.

A kontinens megosztottsága a járvány szempontjából feltűnő. Miközben Spanyolországban egymillió lakosra vetítve 517-en, Olaszországban 453-an, Franciaországban 353-an az Egyesült Királyságban 325-en haltak meg, Szlovákiában ez a mutató négy, Lengyelországban 16, Csehországban 21, Ausztriában 65. Csak április 28-án többen haltak meg Spanyolországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban, mint Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában az egész válság alatt együttvéve.

QP | Quality Placement

Szerencse

A magyarázat részben a szerencsében keresendő. Olaszországban és az Egyesült Királyságban januárban jelentek meg az első fertőzöttek, míg Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában csak március első hetében jegyezték fel az első koronavírus-hordozókat. Ez időt adott ezeknek az országoknak a felkészülésre.

Kép: Financial Times

A másik tényező, legalábbis Ausztriában az, hogy kik fertőződtek meg a leghamarabb. Szemben Olaszországgal, ahol idősekre és betegekre csapott le a járvány, az osztrákoknál először fiatalabb, egészséges emberek, síelők, üzletemberek kapták el a fertőzést - hívja fel a figyelmet Thomas Czypionka bécsi egészségügyi közgazdász. Emellett az is számít, hogy Ausztriában a 30 éven felülieknek csak öt százaléka él együtt szüleivel - Kínában és Olaszországban is jóval magasabb ez az arány.

A legfontosabb tényező azonban az, hogy a régiós országok nagyon gyorsan reagáltak a járvány megjelenésére - mondja Olga Loblova cambridge-i egyetemi kutató. Szlovákia, Lengyelország és Csehország az első között zárta le határait, akárcsak Ausztria, és átfogó korlátozásokat vezetett be az üzletek nagy részének bezárásától a gyülekezés felfüggesztéséig.

Különbség

A gyorsaság fontosságára hoz példát Martin McKee londoni közegészségügyi szakember. Március elején az Egyesült Királyságban még megrendezték Cheltenhamben a derbytt, ahol egymást lökdöste 70 ezer ember, Franciaországban hupikék törpikéknek öltözve versenyeztek az emberek, hogy ki az igazi törpe. Ezzel szemben Ausztriában ekkor már felfüggesztették a 100 főnél több ember találkozásával járó rendezvényeket, Csehországban pedig 30 főben húzták meg a határt. Hasonlóan agresszív intézkedést hozott Lengyelország és Szlovákia is.

Fontos eleme a védekezésnek a maszkok viselése: Szlovákiában, Csehországban és Ausztriában gyorsan kötelezővé tették mindenire vonatkozóan, aki kilép az otthonából. Ezt a lépést még az Egészségügyi Világszervezet (WHO) sem forszírozta. Március közepén Igor Matovic szlovák miniszterelnököt és Marek Krajci egészségügyi minisztert Zlatica Puskarova tévériporter arra kérte, hogy vegyenek fel maszkot, mielőtt a kamerák elé állnak. Ezt el sem tudtuk képzelni ezt korábban - ismerte el Matovic, de már a műsor alatt megszokták a hordását, ahogy később az egész lakosság hozzászokott - írta a napilap.