Kubában megkezdődtek két koronavírus-vakcina utolsó tesztelései. A szocialista rendszerben működő ország vezetői azt remélik, hogy ezek segíteni fognak legyűrni a járványt és egyben a gyógyszeripar sikere hozzájárulhat a pandémia miatt kialakult súlyos gazdasági válság leküzdéséhez - jelentette a Financial Times. Több tíz ezer ember vett részt a Soberana 2 és az Abdala névre keresztelt oltások tesztelésében, amelyek jó védettséget mutatnak komoly mellékhatás nélkül - mondta Eduardo Martínez, a fejlesztést felügyelő állami gyógyszeripari konglomerátum, a BioCubaFarma elnöke.

A Soberana spanyolul szuverént jelent, a kommunista kormány nyilván nem véletlenül választotta ezt az elnevezést a hat évtizede amerikai embargó alatt nyögő szigetországban. Az állami média híradói büszkén mutatják a gyógyszergyártó gépsorokat, amelyeken egymást lökdösik a teszteken használt fiolák tömegei. Mindkét vakcina a hagyományos oltásfejlesztési megoldással készült, ugyanakkor további két oltást is fejlesztenek, amelyek közül az egyiket orrsprayjel lehet majd beadni a pácienseknek.

Nemzetközi tesztek

A Soberana 2-t 44 ezer kubain, illetve több ezer iráni és venezuelai alanyon tesztelték - a két ország Havanna szövetségese -, kubai források szerint elképzelhető, hogy Mexikó is beszáll a további oltásprojektekbe. Ebből a készítményből két dózist kell beszúrni az embereknek, két hét eltéréssel. Tárolása nem igényel különleges hűtést. Az oltás minden szükséges engedélyezési dokumentációja májusra készülhet el. Az Abdala termékkel március végén kezdik a tömeges tesztelést.

A BioCubaFarma reményei szerint a sikeres termékbevezetést követően az év végéig 100 millió dózist gyárthatnak az oltásokból, amiből 20-30 millióra van szüksége a 11 milliós országnak, a többit exportálják. A készítmények szabadalmait licencelni fogják külföldi gyártóknak, már csak azért is, mert az USA embargója miatt nehezen jutnak egészségügyi gyártó eszközökhöz. Az kiviteli árban az önköltségen kívül vékony nyereséget akarnak elszámolni, mondván: az ingyenes egészségügyi oktatásra fordítják az ebből származó bevételt.

Nem szabad lenézni

Kubán kívül sokan meglepődnek a vakcinafejlesztésben elért sikereiken és kétkedve fogadják, hogy négyféle készítmény is készülhet, ám aki ismeri az országot, azt nem éri váratlanul ez a fejlemény - mondja Helen Yaffe Glasgow-ban dolgozó egyetemi professzor, Kuba-szakértő. A szigetországnak több évtizedes tapasztalatai vannak a biotechnológia és az immunológia terén. Az ezzel foglalkozó ipart az 1980-as években kezdték felépíteni megkerülve az amerikai embargót. Azóta számos világszinten elismert gyógyszert állítottak elő, köztük az első meningitis B-oltást.

Azt sem sokat tudják, hogy Kubában 13 gyógyszert használnak a koronavírus-betegség ellen, amelyek fele hazai innováció. Ezek egyike egy gyulladáscsökkentő, amely a kormány állítása szerint igen hatásosnak bizonyult, és Indiában és más országokban is elkezdték használni. Kuba egyébként igen jól teljesít a pandémia elleni harcban, a 100 ezer főre eső halálozási ráta 2,84, ami töredéke más latin-amerikai országok mutatójának - derül ki az amerikai Johns Hopkins University adatiból. (A magyar adat e forrás alapján 3,48.)

Megfigyelők szerint a rezsim profitálhat ebből a sikerből és abból, ha "vakcinagyártó hatalommá" válik. Erre nagy szüksége van, mert a gazdasági válság főként a turizmus töredékére zuhanása miatt elkaszálta a szigetországot. Kuba olyan országként léphet a világ színe elé, amely méretét meghazudtoló mértékben járult hozzá a pandémia leküzdéséhez.