A lassan csoszogó európai oltási folyamatot tovább fogja fékezni, hogy a legnagyobb uniós tagállamok felfüggesztették az brit-svéd AstraZeneca Plc gyógyszergyártó koronavírus-vakcinájának használatát, mert vizsgálatokat akarnak folytatni, hogy kiderítsék, okozhat-e mellékhatásként vérrögképződést a beoltottaknál - írja a Bloomberg. Franciaország, Németország és Olaszország március 15-én összehangolt lépéssel döntött így, most jelentős részben az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) kezében van a készítmény sorsa, amely dönteni fog a további intézkedésekről.

Az EU tagországainak egészségügyi miniszterei szintén tárgyalnak az Astra oltásának jövőjéről, Jens Spahn német egészségügyi miniszter azt mondta, hogy időt akarnak adni a szakértőknek a helyzet áttekintésére. Szerinte nem politikai, hanem szakmai döntést hoznak majd az ügyben. Eközben a vakcina imázsa tovább romlik, miután az év elején gyártási nehézségekre hivatkozva kevesebbet szállítottak belőle az EU-ba a lekötött mennyiségnél, miközben az Egyesült Királyságba jutott az AstraZeneca termékéből. A londoni kormány részben ennek köszönhette, hogy gyorsabban haladt tömeges oltási kampányával, mint az EU-s országok. A szigetországban nem függesztették fel a használatát.

QP | Quality Placement

Tovább tartanak a korlátozások

A lehetséges mellékhatással kapcsolatos vizsgálódás miatt kiesett egy vakcina a járvány elleni harcból, éppen akkor, amikor Olaszországban tovább szigorították a korlátozásokat, Németországban pedig a növekvő fertőzések miatt a szakértők egy része ugyanezt követeli. Európa legnagyobb gazdaságában ez az éppen hogy csak meginduló gazdasági kilábalást veszélyezteti. A vakcinahiány növeli a politikusokra nehezedő nyomást: Angela Merkel pártja, a CDU a hét végén súlyos vereséget szenvedett el részben a lassú oltási folyamat miatt, Emmanuel Macron francia államfő a jövő évi elnökválasztás előtt alig vezet kihívója, a radikális jobboldali Marine Le Pen előtt.

Az AstraZeneca körüli vita tovább rontja az amúgy is rossz brit-EU kapcsolatokat, miközben az USA-ban a Biden-adminisztráció a cég több millió vakcináján ül, mert az USA gyógyszerfelügyelete még nem engedélyezte a készítmény használatát. Eközben azonban azt is visszautasította, hogy az európai oltáshiányt enyhítsék a felhasználásukkal.

További válságtünet, hogy Ausztria kezdeményezésére az osztrák, a bolgár, a cseh, a lett, a horvát és a szlovén kormány vezetője tárgyalni fog arról, hogy szóvá tegye az uniós vakcinaelosztás aránytalanságát, amely eltért a lakosságarányos módszertől. Ennek hátterében is az Astra oltása áll, ugyanis azok az országok kerültek előnybe, amelyek nagyobb arányban rendeltek a brit-svéd cég vakcinájából.

Kínos csúszások

Bár az AstraZeneca többször késett a szállításokkal (az év első felében például a tervezett 300 millió helyett csak 100 milliót szállít), ennek ellenére az EU egyik legnagyobb vakcinaellátója. Ezért minél tovább tartanak az oltásával kapcsolatos óvatossági intézkedések, annál nagyobb az esélye, hogy csúszik az unió oltási programja. Augusztus vége helyett immáron inkább szeptemberre várható, hogy az EU el tudja érni azt a célját, hogy beoltsák a kontinens lakosságának 70 százalékát - véli a londoni Airfinity Ltd. kutatóintézet. Ehhez csatlakozik Federico Santi, az Eurasia Group kutatóintézet munkatársa, aki szerint a tavasz közepe helyett a második negyedév, azaz június végére csúszhat a korlátozások érezhető enyhítése az európai országokban.

Az AstraZeneca oltásával kapcsolatban Angela Merkel német kancellár már korábban arra figyelmeztetett, hogy gondok vannak az elfogadottságával - emlékeztet a Financial Times. Az esetleges súlyos mellékhatással kapcsolatos aggodalmak tovább rontják ezt a helyzetet. David Spiegelhalter, Nagy-Britanniában dolgozó kutató ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy hiba lenne elsietett következtetések alapján félredobni egy vakcinát. A lehetséges gondokat persze alaposan vizsgálni kell, de az nem jelent ok-okozati összefüggést, hogy két eseményt - az oltás és a vérrögképződés - egymást követően következik be.