Az Australian National University tudományos kutatói modellezték, milyen következményei lehetnek, ha a Covid-19 vírus több éven át újra és újra visszatérő járványokban fertőzné az embereket - derül ki a Business Insider cikkéből. Hét forgatókönyvet dolgoztak, amelyek közül négy azt vizsgálja, mi történhet akkor, ha a koronavírus elterjed Kínán kívül. A hetedik forgatókönyv azon a feltételezésen alapul, hogy meghatározatlan ideig évről évre gyenge pandémia, azaz világjárvány söpör végig a Földön.

Ezt a változatot tartják a legjobb esetnek azaz annak, amely legkevesebb kárt okozza, ám még ennek teljesülése is súlyos következményekkel járna. E szerint, tehát a legenyhébb esetben a világgazdaság GDP-jéből 2,4 ezer milliárd dollár esne ki, miközben több év alatt 15 millió ember halna meg. A kutatók ezt a forgatókönyvet úgy készítették, hogy az 1968-1969-es hongkongi influenza-világjárványt modellezték, amely egymillió ember halálát okozta az egész világon. A világ népessége, amely ma 7,5 milliárd felett jár, akkor még nem érte el a 3,7 milliárdot.

QP | Quality Placement

Riasztó lehetőség

Jóval riasztóbb az a forgatókönyv, amely a legsúlyosabb következményekkel számol. E szerint a világ GDP-jében keletkező veszteség elérné a 9 ezer milliárd dollárt, a haláleseteké pedig meghaladná a 68 milliót. Ennek a változatnak a készítésénél a 20. század elején pusztító spanyolnáthát vették alapul, amely becslések szerint 17-50 millió ember halálát okozta 1919-1920-ban. A világ népessége akkor még nem érte el a kétmilliárd embert.

A kutatók elismerik, hogy kutatási eredményeik nem véglegesek, változhatnak a következő időszak tapasztalatai és fejleményei alapján. Egy biztos: a koronavírus komoly károkat fog okozni, amelyeket csak nemzetközi összefogással lehet enyhíteni. Sokkal több pénzt kell fordítani a közegészségügyre, főként a szegényebb országokban. Késő a határok lezárásától bármilyen eredményt várni, miután a világjárvány már elkezdődött.