Jelentős sokkot szenvedtek el a nyugdíj-megtakarítások és időskori nyugdíjak a koronavírus miatt: a vállalkozásokat érintő nehézségek, a gazdasági aktivitásban látott visszaesés, az emelkedő munkanélküliség, a monetáris és fiskális politikák okozta növekvő adósságállomány mind negatív kihatással voltak az állami nyugdíjrendszerekre és egyéb nyugdíj-megtakarítási pillérekre - írja a Portfolio.hu a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb, nyugdíjrendszereket vizsgáló éves jelentése (Pensions Outlook 2020) alapján.

Az OECD szerint az idei első negyedévben a nyugdíj-megtakarítások értéke jelentősen, előrejelzések szerint mintegy 10 százalékkal visszaesett a tőkepiacon bekövetkező mélyrepülés miatt, de a szeptember végi fellendüléssel a megtakarítások elérték az 50,7 ezer milliárd dolláros szintet, ami meghaladja a tavaly év végi 49,2 ezer milliárd dolláros szintet is. Az elemzés arra jut, az idei év második negyedévében néhány országban visszaesett a tagi befizetések mértéke a tavalyi év hasonló időszakához képest. Ez alól Magyarország, Csehország és Hollandia kivétel volt, ami vélhetően azzal áll összefüggésben, hogy sokaknak sikerült a koronavírus-időszakban nagyobb megtakarításokat felhalmozni - vélik az OECD elemzői.

Nehézség nehézség hátán

Az OECD szerint a nyugdíjrendszerekben a nyugdíj-megtarkarítások értékének csökkenése mellett, megemelkedett a járadékfizetésen alapuló nyugdíjprogramok (defined benefit, DB) és az életjáradékon alapú programok nyugdíjfizetési kötelezettsége a hozamok esése miatt és csökkent a tagdíj-hozzájárulások mértéke mind a munkavállalók, mind a munkaadók oldaláról.

Emellett a nyugdíjrendszerek még azzal a fenyegetéssel is szembesültek, hogy az egyének, felügyeleti szervek és nyugdíjszolgáltatók felé megnőtt a kibertámadások, csalások száma.

A koronavírus-válság a fentiek mellett több országban is előtérbe hozta a nyugdíjprogramok és nyugdíjpénztárak szolvenciaproblémáit is. Különösen azon országok nyugdíjprogramjai kerülhetnek bajba, amelyeknél már 2020 előtt is alulfinanszírozott volt a rendszer - mutatott rá az OECD.

Intézkedések is rontottak a helyzeten

A nemzetközi intézet továbbá a Portfolio.hu szerint arra is felhívta a figyelmet, hogy történtek olyan intézkedések is, amelyek a jövőbeni nyugdíjbevételeket sodorhatják veszélybe: sok szolgáltató ugyanis lehetővé tette tagjai számára, hogy szüneteltessék befizetéseiket vagy hamarabb hozzájussanak a megtakarításokhoz. Ennek a szervezet szerint majd a nyugdíjas évek felé közeledve lesz meg a böjtje.

Az állami nyugdíjrendszer oldaláról egyrészt pozitív hír, hogy a munkahely-megőrzési programok és munkanélküliségi biztosítások általánosságban csökkentették a munkaerő-piaci visszaesés hatását a nyugdíjjogosultságokra, így mérsékelve a mostani koronavírus-sokk hatását a jövőbeli nyugdíjakra. Másrészt viszont ezzel szembemutató hatás, hogy a felhalmozott adósságok az állami nyugdíj finanszírozhatóságára helyeznek nyomást az öregedő társadalmak miatt már egyébként is nehéz helyzetben lévő rendszerre. Harmadrészt pedig a gazdasági visszaesés miatt az állami nyugdíjak veszítenek értékükből.

A nagyarányú halálozás enyhít a nyomáson?

Elvileg a nagyarányú halálozás is vehet le terhet a nyugdíjrendszerről, ám ennek hatása az OECD szerint elenyésző és a hatása sem érdemi hosszabb távon a nyugdíjkiadásokra. Az vélhetően nyugtalanítóbb kérdés, hogy nem tudni, hosszú távon milyen hatása lesz majd a koronavírusnak azok egészségére, akik átestek a fertőzésen.

Az OECD a nehézségek áthidalására több javaslatot is tesz. Egyebek mellett azt, hogy a nyugdíj-megtakarítások megóvása érdekében az államok is hozzájárulhatnának a nyugdíjbefizetések fenntartásához azokban az esetekben, ahol egyébként is bérjellegű támogatásokat alkalmaznak a munkahelyek fenntartása érdekében, illetve hangsúlyozzák, hogy a nyugdíj-megtakarításokhoz való idő előtti hozzáférést csak a legvégső esetben szabad engedni.