A koronavírus-járvány már több mint egymilliárd emberre van közvetlen hatással az utazási korlátozások, országos vesztegzárak, gyárleállások révén. A közlekedés megbénulása, valamint az ipari termelés visszaesését a Föld is megérzi: már bejárták az internetet a képek Kínáról és Észak-Olaszországról, ahol jelentősen visszaesett a felmelegedést okozó gázok kibocsátása alig néhány nap alatt.

A fotók és videók megnézése könnyen keltheti azt a fals érzést, hogy a klímaváltozás most gyorsan megoldódik. A helyzet egyrészről azért csalóka, mert tévesen azt a képet alakítja ki, hogy a szén-dioxid, és egyéb felmelegedést okozó gázok eltűnnek a légkörből. Valójában viszont csak arról van szó, hogy újabb mennyiségek már nem kerülnek a meglévő mellé.

QP | Quality Placement

Viszont a veszteség, amit a turizmus, vagy a gyártóipar elszenved, elég jelentős, ami a fejlett világ karbonsemlegességi fordulatát fenyegeti: az elmaradó bevételek miatt sok cégnek a most még kibontakozó válság után nem lesz pénze a zöldberuházásokra, de mivel a fejlesztések eleve sok cégnél leállnak, csődbe mehetnek akár a napelemek gyártói, akár más energiahatékonysági megoldások beszállítói. Ha pedig ez nem lenne elég, akkor annyira olcsó lett a kőolaj a pandémiás helyzet miatt, hogy már a templomokban is inkább olajmécseseket érdemes meggyújtani, mint gyertyákat. Hétfőn már négyéves mélyponton jártak a kurzusok.

Már a napkollektorok gyártása is áll

Világszerte jelezték - a CNBC szerint - a legnagyobb napelemgyártók, hogy leállnak vagy csúsznak a termeléssel a járványügyi helyzet miatt. Mások pedig arra panaszkodnak, hogy a koronavírus miatti határlezárások, utazási és szállítmányozási korlátozások oda vezettek, hogy megemelkedtek a gyártási költségeik.

A tőzsdén napok alatt dollármilliókat, milliárdokat veszítő társaságok egyelőre nem tudják, hogy mekkora tartalékolásba kell kezdeniük, hogy pótolják a piacokról befolyó likviditást, ahogy azt sem tudják, hogy meddig kell spórolniuk. A legtöbb társaság arra számít, hogy hónapokig, vagy idén már nem áll talpra, ezért ott faragják a költségeket, ahol tudják. Így például elhalasztják a nélkülözhetetlen beruházásaikat. Más szereplők - például a légitársaságok, repülőgépgyárak, turisztikai cégek - már most jelezték a kormányoknak, hogy állami támogatás nélkül nem maradnak talpon.

Az érintett szektorokban több millió ember dolgozik csak a nyugati világban, a kormányok pedig a járvány lecsengése után biztosan, de valószínűleg előtte is el akarják kerülni, hogy munkanélküliek szakadjanak a koronavírus által kimerített ellátórendszerre. Várhatóan tehát stimulust kapnak majd a nemzeti költségvetésektől, nemzetközi fejlesztési bankoktól, valamint a jegybankoktól. De vélhetően ebből legfeljebb talpon maradni próbálnak, nem kezdenek beruházásokba.

Legalább egy feltétellel

A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency - IEA) legfrissebb elemzésében már ezért írja azt, hogy a koronavírus-járvány után a dekarbonizáció és a klímaváltozás elleni harc csak akkor lesz működőképes, ha a pénzügyi támogatásokat a kormányok zöldberuházások végrehajtásához kötik.

"A tiszta energiát biztosító technológiák - mint például a napenergia, a szél, a hidrogén, az akkumulátorok és a szén-dioxid-elkülönítés (CCUS) - fejlesztésének, bevezetésének és integrációjának ösztönzésére irányuló nagyszabású beruházásoknak központi szerepet kell játszaniuk a kormányok terveiben, mivel ezek egyszerre serkentik a gazdaságot és gyorsítják fel a tiszta energiára való átállást. Az ilyen irányú befektetések az országok energiainfrastruktúrájának átalakításával tartós pozitív hatással járhatnak.

A legfontosabb megújuló technológiák, például a napenergia és a szélenergia költségei jóval alacsonyabbak, mint eddig bármikor, amikor a kormányok ösztönző csomagokat indítottak. A nap- és szélerőművek létesítése is olcsóbb most, mint volt a múltban. Eközben a hidrogén és a szén megkötése jelentős beruházásokra szorulnak. A mostani - és a jövőben tovább csökkenő - kamatlábak megfizethetőbbé tehetik az ilyen nagy beruházások finanszírozását. A kormányok a tiszta energiát még vonzóbbá tehetik a magánbefektetők számára garanciák és szerződések ígéretével, amelyek még inkább csökkenthetik a pénzügyi kockázatokat"  - írja elemzésében és javaslatcsomagjában az IEA.

Úgy látják, a kormányok ezt elérhetik a korábban már sikeresnek bizonyult szabályozások fenntartásával, bevezetésével. Például olyan intézkedésekkel, amelyek [szabályozzák, hogy a támogatások] célja az épületek energiahatékonnyá tétele. Az ilyen ösztönzések ugyanis új munkahelyeket teremtenek, csökkentik az energiaszámlákat és segítik a környezetet.

Most kell elengedni a kőolaj kezét

Azt is felvetik, hogy az olajárak közelmúltbeli meredek esése szintén remek lehetőséget kínál az országok számára a fosszilis tüzelőanyag-termelés támogatásának csökkentésére vagy megszüntetésére. Manapság ezen támogatások körülbelül 400 milliárd dollárt tesznek ki világszerte, és több mint 40 százalékuk az olajtermékek olcsóbbá tételére irányul.

A szükséges döntések meglépésében motivációt jelenthet a kormányoknak az IEA szerint, hogy az energiaárak csökkenése nagy segítség lesz a legszegényebbeknek és a legsebezhetőbbeknek. Ha az ő energetikai költségeik csökkennek, akkor egy fokkal jobb helyzetbe kerülhetnek, az életkörülményeik más kiadásait fedezhetik a felszabaduló forrásokból.

"Számos támogatást azonban nem hatékonyan alkalmaznak az államok, és aránytalanul előnyösebbek a lakosság gazdagabb rétegei számára, akik sokkal több államilag támogatott fosszilis üzemanyagot használnak fel" - érvelnék még a zöldenergia támogatása mellett. Azt állítják, a gyakorlatban a legtöbb támogatás arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy energiát pazaroljanak, feleslegesen növeljék a kibocsátást. A rosszul alkalmazott támogatások pedig rosszul is hasznosulnak, felesleges terhet raknak az államok költségvetésére. A forrásokat így nem az oktatás vagy az egészségügy kapja, amely megbosszulja magát, például az ilyen helyzetekben is.

"A kormányok a jelenlegi helyzetet kihasználva fokozhatják éghajlatvédelmi cselekvésüket és fenntartható ösztönző csomagokat indíthatnak a zöldenergiát kiaknázó technológiákra összpontosítva. A koronavírus-válság már jelentős károkat okozott az egész világon. Ahelyett, hogy a tragédiát indokként kezelnénk arra, hogy lassítsuk a tiszta energiára való átmenetet, ki kell használnunk a lehetőséget, hogy elősegítsük a folyamatot" - zárják elemzésüket.