A gazdaság újranyitása a korlátozó intézkedéseket követően komoly vitát generált nem egy országban. A döntéshozóknak folyamatosan mérlegelniük kell ugyanis, hogy az adott pillanatban melyik cél elérése számukra a fontosabb. A gazdaság újraindítása mindenkinek érdeke, de ha ezzel megugrik a fertőzöttek száma, annak emberéletekben mérhető ára van. Hogy mennyire fontos ez a kérdés jól mutatja, hogy az Egyesült Államokban több államban is komoly demonstrációk zajlottak az újranyitásért.

A Cambridge Egyetem és a Federal Reserve friss tanulmányában az amerikai gazdasági és népességi adatokat felhasználva a kutatók kombinálták az epidemiológiai és makrogazdasági modelleket, hogy meg tudják becsülni, milyen gazdasági következményei lehetnek a korlátozó intézkedéseknek. A tanulmány szerzői szerint módszerük alkalmazható a legtöbb fejlett országra - írja a CNBC.com.

Megállapításaik szerint ha nem vezetnek be egyáltalán korlátozó intézkedéseket, akkor a vírus terjedése miatt előbb utóbb olyan mértékben éri el a létfontosságú szektorok munkavállalóit, hogy emiatt problémássá válik a gazdaság további működése. A távolságtartási szabályok nélkül a munkaerő legfontosabb része esne ki a napi működésből, s ez oda vezetne, hogy a járvány csúcsán a gazdaság visszaesése havi szinten elérné a 30 százalékot is, ahogy a legtöbb gazdasági ágazat nyomás alá kerülne.

A kutatók arra jutottak, hogy a gazdaság működőképességének védelmében a kulcságazatok - egészségügy, élelmiszeripar és szállítás - dolgozóit el kellene különíteni a lakosság többi részétől.

Ami nagyon világos számunkra az az, hogy egyáltalán nem csinálni semmit közegészségügyi oldalról teljesen elfogadhatatlan és extrém módon kockázatos a gazdasági hatásokat figyelembe véve - állítják a tanulmány szerzői.

Három típusú intézkedést vizsgáltak

A kutatásban több típusú korlátozó intézkedés hatásait vizsgálták meg abból a szempontból, hogy az hogyan érintené a gazdaságot. Az első szerint a kulcságazatokban dolgozók 15, a többiben 40 százaléka dolgozna otthonról, míg a nem munkaképes korú lakosság 30 százaléka szintén otthonmaradásra kényszerülne. A korlátozások 8 hónapig tartanának és a lakosság egyharmadát érintené. Ebben az esetben a gazdaság visszaesése fele akkora lenne minden pillanatban, mint a korlátozások nélküli esetben.

A kutatók szerint a nem kulcságazatokban dolgozóknál bevezetett korlátozó intézkedések mintegy pajzsként védenék az előbbi csoportot - írja a cikk. A modell alapján ebben az esetben egyébként a csúcson a lakosság 40 százaléka helyett annak csak 15 százaléka lenne fertőzött, ami még mindig túl magas arány az egészségügyi ellátórendszer számára. Ez a rendszer nem arra alapulna, hogy a társadalom várja a hatásos védőoltás kifejlesztését a betegség ellen, hanem a 8 hónap alatt lassan kifejlődhetne a nyájimmunitás.

A tanulmány egyik szerzője a CNBC-nek úgy nyilatkozott, hogy minél inkább sikerül a korlátozó intézkedéseket betartatni a lakosság gazdaságilag nem aktív részével, annál nagyobb lesz a gazdasági haszon és annál inkább sikerül megóvni az emberéleteket is.

Modelleztek egy olyan esetet is, amikor a fertőzési rátát egy jóval alacsonyabb szinten, 1,5 százalékon sikerül tartani, ehhez viszont szerintük a korlátozó intézkedéseknek 18 hónapig kellene fennmaradniuk, ami nagyjából a vakcina kifejlesztéséhez szükséges időtáv lehet. Ekkor a kulcsmunkavállalók 25, a többi dolgozó 60 százaléka kényszerülne otthoni munkára, míg a nem aktívak 47 százalékának mozgását korlátoznák. Ebben az esetben a gazdasági visszaesés a járvány csúcsán 20 százalékos lenne.

A nagyon szigorú forgatókönyv esetén ezek az arányok 40, 90 és 100 százalék lennének, mindezt 3 hónapon keresztül. A kutatók szerint ez legalább annyira nagy visszaesést eredményezne a gazdaságban, mintha nem lennének egyáltalán korlátozások, mivel a fertőzés terjedését ezzel csak egyszerűen időben eltolnák és a nyájimmunitást sem alakulna ki.

A kutatás szerzői hangsúlyozzák, hogy elemzésük nem előrejelzés, csak mintának tekinthető, mivel a koronavírus terjedésével kapcsolatban még mindig sok a bizonytalanság.