A Yale Egyetemen új eljárásrendet vezettek be, mely szerint az elektív műtétekre a koronavírus diagnózisát követően hét héttel kerülhet a leghamarabb sor, amennyiben az eljárás során neuraxiális anesztéziát - azaz spinális vagy epidurális - érzéstelenítést alkalmaznának - írja a MedicalXpressre hivatkozva az Infostart.

Az immunhiányos páciensek, diabéteszes vagy többször kórházi kezelésben részesített betegek esetében ennél is elővigyázatosabbak: esetükben legalább 8-10 hétnek kell eltelnie a diagnózistól a műtétig, azokat pedig, akiket intenzív osztályon kezeltek koronavírus-fertőzésük miatt, csak 12 héttel a diagnózist követően műtik leghamarabb. Természetesen sürgős és életmentő műtétek esetében nem alkalmazzák ezt az eljárásrendet.

QP | Quality Placement

A döntés hátterében az áll, hogy több, kisebb tanulmány, köztük egy, a Lancetben publikált kutatás szerint is nagyobb veszélynek vannak kitéve azok egy műtét esetén, akik korábban átestek a koronavíruson. Egy nagy nemzetközi kutatás ugyanakkor azt mutatta meg, hogy ha hét hetet várnak a beavatkozás elvégzésével, az alacsonyabb mortalitást eredményez, mintha nem várakoznak. Áprilisban a JAMA Network Open hasábjain jelent meg kutatás a témában: annak eredménye szerint azok körében, akik koronavírus-fertőzés után nem sokkal kerültek műtőasztalra,

kétszer akkora volt a halálozás esélye, mint akik nem betegedtek meg.

Nita Ahuja, a Yale sebészeti részlegének vezetője arra mutatott rá, hogy azért javasolják a műtétek legalább hat hetes halasztását, mert a fertőzés gyulladásos állapotot hoz létre a szervezetben, ami legalább hat hétig fennmaradhat. 

De nemcsak a műtéti eljárás, hanem az érzéstelenítés is súlyosbíthatja a gyulladást a szervezetben - jegyezte meg Roberta Hines, az aneszteziológusok vezetője az intézményben.