Szerbia polgárai a védőoltás után jól fejlett immunitással rendelkeznek a Covid-19 ellen - derül ki a vakcinák hatásosságát és a védettséget vizsgáló szerbiai hivatal, a Nukleáris Energetikai Intézet (INEP) 10 000 fős mintán végzett kutatásának eredményeiből, amelyeket a Danas lap ismertetett. 

Az oltott személyeknél az antitestek jelenlétére vonatkozó adatokat két héttel az oltás után és két héttel az újraoltás után, valamint havi rendszerességgel elemezték - közölte Marija Gnjatović, az INEP kutatója, jelezve, hogy az antitestválasz csak egye elem az immunválasznak, viszont már jobb képet ad a vakcinák hatásosságáról.

QP | Quality Placement

Az adatok alapján pedig az látszik, hogy Pfizer-vakcina már az első adag alkalmazásakor antitesteket termel, az oltottak 85 százalékánál mértek megfelelő választ, míg a második dózisra az újraoltottak 95 százalékánál volt ez tapasztalható. A Szputnyik V-vakcina esetében jó ellenanyagválaszt mértek minden korosztályban három héttel az első adag beadása után, a második oltást követően pedig 92 százalékos volt az antitestválasz aránya. Az AstraZeneca esetében csak az első dózis beadása utánról vannak adatok, mivel nem oltanak vele elég rég óta Szerbiában.

A leggyengébb, de azért így is jó immunizálási eredményt a Sinopharm-vakcinánál mérték az INEP kutatói: a 20 és 65 év közötti emberek több mint 90 százalékánál mértek antitestválaszt a második oltás után két héttel Gnjatović szerint. A Sinopharmmal beoltott idősebb szerb lakosság körében valamivel alacsonyabb antitestválaszt regisztráltak (ahogy azt már korábban is jelezte a kutatóintézet). Szerinte ez nem jelenti azt, hogy a szervezet nem rendelkezik immunitással, mindenképpen további kutatások szükségesek.

Utóbbi esetében ezt már maga a gyártó is vizsgálja március 28-i bejelentése szerint, valamint az Egyesült Arab Emírségekben megkezdődött annak kutatása, hogy egy harmadik oltással érjék el a megfelelő antitestválaszt azoknál, akiknél a második oltás nem indult meg a termelődés. Azt is érdemes tisztázni a Sinopharm-vakcinák esetében, hogy a hivatalos ajánlás szerint is csak a második oltást követő 28. napra alakul ki a védettség, addig mindenki viselkedjen úgy, mintha egyáltalán nem lenne beoltva!

Fontos azonban kiemelni, hogy az anittestválasz nem azonos a hatásosággal és a hatékonysággal: olyan mintha egy autó esetében a végsebességet és a lóerőt hasonlítanánk össze. Egy sport autó lehet, hogy 250 kilométer/órás sebességgel is képes haladni, de vasércet inkább kamionnal számítanak. Egy Kamaz végsebessége (hatékonyság) tehát alacsonyabb, de motorereje (immunogenicitás) jobb lehet.

Erre utalt Gnjatović is, aki kiemelte: "a szervezet sejtválasza is fontos, nem csak az antitestek, és ezt külön meg kell vizsgálni az olyan betegeknél, akiknél nem regisztráltak termelődést. Az embereknek nem kell aggódniuk, a vakcinák védelmet adnak, és szervezet reagál a koronavírusra. Nincs összefüggés az oltás utáni antitestek koncentrációja és a védettség között, mert az antitestek csak az immunrendszer egyik tényezői".

Hangsúlyozza, hogy egyértelmű, hogy a vakcinák védenek, és még ha fertőzés is történik, a tünetek enyhébbek. Ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is maszkot kell viselni és távolságot kell tartani, hogy a vírus terjedését minimalizálják.