Az Európai Unió tervezett válságkezelési gazdaságösztönző programja akkor valósulhat meg, ha a tagállamok meg tudnak állapodni három alapvető kérdésben - írja a CNBC. Az Európai Bizottság egy 750 milliárd eurós (az éves magyar GDP 4,5-szerese) keretösszeget javasol arra a célra, hogy ennek elköltésével enyhítsék a koronavírus-válság gazdasági következményeit, tisztázni kell azonban, hogy ezt a pénzt hogyan teremtsék elő, hogyan osszák el és hogyan ellenőrizzék a felhasználását. Egyikben sincs konszenzus az EU-tagországok között, sőt még az összeg nagysága sem magától értetendő. Az uniós vezetők vitája a jövő héten kezdődik és a várakozások szerint a nyári hónapokban folytatódhat.

Támogatás és hitel

Kapcsolódó

Az Európai Bizottság 750 milliárd euró elköltését javasolja. A francia és a német kormány kezdeményezését elfogadva ebből 500 milliárdot támogatásként, 250 milliárdot hitelként nyújtanának a tagországoknak a válság okozta károk elhárítására. Az előbbi összeg fedezetét az Európai Bizottság venné fel hitelként, majd 2028-tól kezdődően - azaz a jövőre induló hétéves költségvetés lejárta után - kezdené törleszteni, vagy a tagállamok megnövelt befizetéseiből, vagy egy közös uniós (környezetvédelmi, digitális) adó kivetéséből.

A közös hitelfelvételt azonban továbbra is makacsul ellenzi négy tagország és részben egy ötödik is, mert úgy gondolják, hogy a közös kölcsönt végül a gazdagabb uniós országok fizetnék vissza, azaz az ezek adófizetői állnák. A négy ország, Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország támogatás helyett hitelként osztaná szét az 500 milliárd eurót is, miközben a déli eurótagállamok már nem képesek újabb adósságokat a nyakukba venni. Finnország ötödikként kisebb keretösszeget javasol és az elosztásban növelné a hitelek arányát a kettő az egy arányhoz képest.

Hogyan osszák?

Az elosztással kapcsolatban az Európai Bizottság előre meghatározott szempontrendszert javasol, amelyben figyelembe vennék a tagállamok népességét, egy főre eső GDP-jét, illetve a munkanélküliség nagyságát. Ezt azonban szakértők vitatják, mert ezek korábbi adatok, amelyek nem tükrözik, hogy az egyes országokat mennyire kaszálta el a koronavírus-járvány, illetve az abból fakadó gazdasági válság.

A gond, amit ezzel kapcsolatban orvosolni kell, hogy a felhasználóknak minél előbb szükségük lenne a pénzre. Ezt a követelményt akkor lehet teljesíteni, ha meglévő ismérvek alapján osztják a pénzt, ha a járvánnyal kapcsolatban adatokat gyűjtenek, az időbe telik. Ennek ellenére sok szakértő szerint a kiadásoknak igazodniuk kellene a pandémia okozta károkhoz.

Hogyan ellenőrizzék?

Az uniós vezetőknek meg kell állapodniuk arról is, hogyan ellenőrizzék a pénz elköltését. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a kormányok nyújtsák be 2024-ig szóló gazdasági reform- és beruházási terveiket, ami megadná az alapot ahhoz, hogy az uniós intézményeknek minek a végrehajtását kellene ellenőrizniük.

Megint csak a szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy egyes tagállamok esetén - és a CNBC Csehországot és Magyarországot említi példának - felmerült a kiadások helytelen felhasználása. Elég itt a túlárazásokra, a közbeszerzési szabályok kijátszására utalni. Kérdés, hogy az Európai Bizottság levonta-e ebből a megfelelő következtetést, és kitalálja-e, hogyan nézzen jobban a körmére a trükkös kormányoknak.