A korrupció szintjét és e szint változását lehet mérni - írja Tóth István János korrupciókutató a G7-en megjelent cikkében. Elég, ha a 2010-ben Magyarországhoz hasonló fejlettségű közép-kelet-európai országokéhoz hasonlítjuk a magyar adatokat. Nézzük meg, hova jutottak a visegrádi országok, és vegyünk hozzájuk egy balti államot, például Észtországot. Legyen továbbá Ausztria a célország, a példa, amelynek szintjét el akarjuk érni.

A kutató először a TI Korrupció Érzékelés Index 2010-es és 2020-as adatait veti össze. Mindkét időpontban Ausztria pontszáma 100, ehhez mérjük a többi ország helyezését. (A magasabb érték itt az érzékelt korrupció alacsonyabb szintjét jelenti.) E szerint Észtországban már 2010-ben is sokkal alacsonyabbnak érzékelték a korrupciót a szakértők, mint a visegrádi országok bármelyikében.

QP | Quality Placement

Észtország 2010-ben is majdnem elérte az osztrák szintet. A másik dolog, ami szembetűnő, hogy Magyarország már 2010-ben is a sor alján helyezkedett el, legmesszebb az osztrák szinttől. A harmadik pedig az, hogy az elmúlt tizenegy évben Magyarországon kívül minden vizsgált ország javított Ausztriához viszonyított pozícióján, közelebb került az osztrák szinthez. A többi visegrádi országban és Észtországban is érezhetően csökkent az érzékelt korrupció szintje.

Más vizsgálat, ugyanaz az eredmény

Hasonló eredményre jutunk, ha kiemeljük a közbeszerzéseket, amelyek esetén jól nyomon követhető a korrupció, azaz az, hogy a tenderek kiírója kedvez valamelyik ajánlattevőnek. A régiós országok elhelyezkedése és Ausztriához viszonyított helyzetük változása nagyon hasonlít az előzőekhez. Itt is Észtország a legjobb: már 2006-2010 között elérte az osztrák szint 47 százalékát, majd 2011-2019-re már 44 százalékkal erősebb a balti országban a korrupció kontrollja, mint Ausztriában.

Ezzel egyidejűleg majdnem minden ország javított helyzetén az első időszakhoz képest. A lengyelek 20-ról 31 százalékra, a szlovákok 14 százalékról 55 százalékra, a csehek 45 százalékról 62 százalékra, a románok pedig 35 százalékról 50 százalékra jöttek fel. Most is egyedül Magyarország lóg ki a sorból.

Bár nem a magyar érték a legrosszabb (a lengyelek sokkal mélyebbről indultak), de egyedül nálunk láthatunk távolodást az osztrák szinttől: míg 2006-2010 között az osztrák szint 41 százaléka volt a korrupció kontrollja, addig 2011-2019 között már csupán 37 százaléka. Magyarországot tehát már a sokak által lesajnált Románia is megelőzi e téren.