Október elején robbant ki egy újabb offshore-botrány, miután nyilvánosságra hozták a Pandora iratokat: egy nemzetközi oknyomozó újságírói konzorcium, az ICIJ (International Consortium of Investigative Journalists) közzétette 11,9 millió file alapján, hogy ismert üzletemberek, állam- és kormányfők hogyan alkalmaztak adóelkerülésre offshore cégeket. A Brit-Virgin-szigeteken működő ügynökség adatai alapján több magyar szereplőt is megnevezett a Direkt36 oknyomozó portál, köztük Jászai Gellért üzletembert, Kertész Balázs ügyvédet, akit a kabinetminiszter barátjaként emlegetnek, de szerepelt a listán Nyerges Zsolt Simicska Lajos egykori üzlettársa és Horváth László vállalkozó, tiszteletbeli kazah konzul is.

Nemzetközi szinten jóval nagyobb nevek kerültek fel a listára: a titkos dokumentumok a jordániai király, Ukrajna, Kenya és Ecuador elnöke, a Cseh Köztársaság miniszterelnöke és Tony Blair volt brit miniszterelnök offshore ügyleteit tárták fel. Az akták részletezik Vlagyimir Putyin orosz elnök "nem hivatalos propagandaminiszterének" és több mint 130 orosz, amerikai, török és más nemzetbeli milliárdosnak a pénzügyi tevékenységét is. Európából a legérdekesebb szereplő Andrej Babiš cseh miniszterelnök, akinek a választási győzelmébe került, hogy kibukott: offshore cégen keresztül birtokol egy 22 millió dolláros kastélyt a francia Riviérán.

Fontos megjegyezni, hogy az offshore cégek birtoklását, vezetését semmilyen törvény nem tiltja sem itthon, sem az Európai Unióban, de a legtöbb kormány aktívan dolgozik ezek visszaszorításán. Az ilyen adóparadicsomokba regisztrált cégek ugyanis a legtöbbször az adóelkerülést segítik elő, vagy kellő anonimitást biztosítanak. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament is szigorúbb fellépést sürgetett a Pandora-iratok napvilágra kerülése után, egyes EP-képviselők az akkori plenáris ülésen kifejezetten a tagállamok kormányaira támadtak.

Részben az ő esete világított rá arra, hogy az offshore-ozás nem pusztán az üzleti élet elitjének adóelkerülési módszere, hanem állam- és kormányfők is így rejtik el vagyonuk egy részét. Az Európai Parlament már az iratok nyilvánosságra hozatala után szigorításokat követelt az Európai Bizottságtól. Az elfogadott állásfoglalásban a képviselők felsorolták, milyen azonnali intézkedésekre lenne szükség az adóelkerülés, adócsalás és pénzmosás visszaszorítására. Felkérték az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel jogi eszközökkel azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem hajtják végre megfelelően a hatályos jogszabályokat. Különösen azokat a hivatalban lévő vagy korábbi államfőket és minisztereket illették kritikával, akiknek az üzelmei a Pandóra-iratokkal napvilágra kerültek.

Azonban a képviselők utóbbi pont esetében még szigorúbb lépéseket követelnek: szorgalmazzák, hogy a Bizottság mérje fel a kiemelt közszereplők azonosításának és a fokozott átvilágítás alkalmazásának hatékonyságát. Magyarán azt szeretnék, hogy a kormányzati és állami vezetők esetében még a közembereknél is szigorúbb eszközökkel vizsgálják, hogy van-e offshore-érdekeltségük.

A magyarok teljes mellszéllességgel a javaslat mögött

Noha magyar politikusok esetében csak ismerőseiknél találtak offshore-lovagokat, a magyar lakosság elsöprő többsége mégis támogatná, hogy az EP javaslatának megfelelően szigorúbban bánjanak velük. A megkérdezettek 81 százaléka tartaná jónak, ha keményebb bánásmódot kapnának az adóelkerülési ügyeik feltárásakor, míg 17 százalék nem csak az esetükben, hanem minden uniós állampolgár cégügyeinél elvárná a szigorítást. Mindössze 2 százalék nem támogatná a jelenleginél erősebb szabályozás és vizsgálatok bevezetését - derül ki a Napi.hu és a Pulzus Kutató a felnőtt magyar lakosságra reprezentatív felméréséből. 

Kép: Pulzus

Nem látszódik érdemi különbség a férfiak és a nők véleménye között: 80-82 százalék tenne szigorúbb lépéseket a politikusok offshore-ügyeinek feltárására, 17-16 százalék pedig minden uniós állampolgárra kiterjesztené a határozottabb fellépést. A férfi válaszadók alig 1 százalékkal vannak többen a nőknél, akik semmilyen szigorítást nem támogatnak.

Kép: Pulzus

Ugyanígy a különböző korosztályok esetében sincs nagy szórás: a fiatalok, a középkorúak és az idősek egyaránt 79-83 százalékban bánnának keményebb kézzel a politikusokkal, viszont a 40-59-es korosztálynál vannak a legkevesebben (14 százalék), akik általános szigorítást akarnak minden uniós állampolgár offshore-ügyében.

Kép: Pulzus

Nagyobb különbségek látszanak akkor, ha iskolai végzettség alapján vizsgáljuk a magyarok álláspontját: az alap-, a közép- és felsőfokú végzettséggel bírók 81-79-82 százaléka ugyan külön szigorítana a politikusokkal, állami vezetőkkel szemben, de a tekintetben már nagyobb a szórás, hogy kik azok, akik mindenkivel szemben egységesen szigorítanának. Az alapfokú képesítéssel bírók alig 15 százaléka tenne így, míg a középiskolát, szakközepet végzettek 20, a diplomások 18 százaléka akar egységes szigorítást. Viszont a felsőfokú iskolába jártak esetében kimutathatatlan azok aránya, akik nem támogatnának semmilyen szigorítást, míg az alapfokú végzettséget szerzettek 4 százaléka nem érzi szükségességét a szabályok megváltoztatásának.

Kép: Pulzus

Lakóhely szerint vizsgálva a felnőtt lakosságot az rajzolódik ki, hogy a városokban élők markáns többsége (85 százalék) nézne a politikusok körmére és menne utána offshore-ügyeiknek, miközben a fővárosiak, a megyeszékhelyen és a községen élők körében ez az arány kisebb, 78-79 százalékos. A leginkább a falusiak azok, akik hagynák a mostani szabályokat (4 százalék), míg a városi embereknél ez csak 1 százalék.

Kép: Pulzus

Ezt kell tudni a kutatásról!

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"