Lengyelország vezető kormánypártja, a radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) intenzíven foglalkozik azzal, hogy válaszoljon a koronavírus-járvány közelgő, negyedik hullámára, ám az intézkedések részletei bizonytalanok – írja a bne IntelliNews régiós hírportál.

Főként azt nem tudják eldönteni, hogyan bírják rá a vonakodó embereket arra, hogy beoltassák magukat. Pedig a veszély nagy, vannak olyan előrejelzések, amelyek szerint az újabb járványhullám napi 15-30 ezer fertőzéssel fog tetőzni a 38 milliós országban október végén és november elején.

Kapcsolódó

Az új koronavírus-változat, a delta közismerten fertőzőbb, mint elődei és főként azokat támadja, akik nincsenek beoltva. Ez arra kényszerítheti a varsói vezetést, hogy ahol az alacsony átoltottság miatt felpörög a járvány, helyi korlátozásokat vezessen be. A fejtörést az okozza a PiS-nek, hogy ezek a régiók éppen azok a kelet-lengyelországi területek, ahol a párt szavazónak többsége él. Wojclech Andrusiewicz egészségügyi minisztérium szóvivője egy nemrégiben adott rádióinterjújában elismerte, hogy a leggyengébben átoltott régiókat fenyegeti a legnagyobb veszély.

A tervek szerint a kormány megyéről megyére fogja vizsgálni a helyzet alakulását és színekkel fogja jelezni, hogy hol, milyen szabályok vannak éppen érvben. Ugyanakkor nem világos, hogy az egyes szintekhez végül is milyen intézkedések fognak társulni, és még kevésbé egyértelmű, hogy a kormány megpróbálja-e határozottan rábírni a vonakodó lengyeleket, hogy oltassák meg magukat. A külföldi példák alapján elképzelhető, hogy például átveszik azt a francia módszert, amely csak oltási igazolással, illetve friss teszttel teszi lehetővé a vendéglátó helyek felkeresését.

Támadhatnak a munkáltatók

Az egyik legkeményebb javaslat, amit a kormány vizsgál, hogy engedélyezik a munkáltatóknak, hogy figyelembe vegyék alkalmazottaik beoltottságát a fizetésük meghatározásánál, azaz azoknak, akiket nem vették fel az oltást, kisebb bért adjanak. Emellett viszonylag széles körben vizsgálják a kötelező oltás lehetőségét, nem csupán az egészségügyben dolgozók, hanem a tanárok, a rendőrök, a tűzoltók és az idősek körében is bevezethetik ezt az intézkedést.

Lengyelországban az elmúlt hetekben felpörögtek a korlátozásokkal szemben tiltakozások. Előfordult, hogy oltópontokat támadtak meg. Eközben a szakértők attól tartanak, hogy az iskolakezdés lendületet ad a járványnak. Az európai járványügyi szervezet (ECDC) adatai szerint Lengyelország felnőtt lakosságának mindössze 58 százaléka kapta meg az oltásokat, és az említett keleti régióban vannak olyan települések, ahol az átoltottság mindössze 30 százalékos.

A kormány oltási kampánya kifáradt, így az ország azok között az európai államok között rekedt, amelyek lakossága a legkevésbé védett a járvány újabb támadásával szemben. Lengyelországban 2,9 millió koronavírus fertőzést jegyeztek fel idén nyár végéig, ami valamivel több mint 75 ezer ember halálos megbetegedéséhez vezetett. A pandémia június közepén kezdett újra megerősödni, az új fertőzések hétnapos átlaga egyelőre nem nagyon riasztóan, 200 körül alakul.