Magyarország konzervatív kormánya növeli a választásokat megelőző költekezést, a helikopter pénzek részeként bónuszt fizet a nyugdíjasoknak és nagy adó-visszatérítést a családoknak, ám az összesen ötmilliárd eurós kiadások a közgazdászok egy része szerint fűtik az inflációt, fogyasztási tüskét eredményezhetnek és az import megugrásával megbillenthetik az ország külkereskedelmi egyensúlyát. Így láttatja Magyarország helyzetét a Financial Times budapesti tudósítása.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a várakozások szerint a legszorosabb versenyre kényszerül az áprilisi választásokon 2010 óta, miután az ellenzéki pártok egyesült erővel próbálják megfosztani hatalmától. A közvélemény-kutatások szerint a jobboldali, populista Fidesz éppen hogy csak megelőzi kihívóját, miközben sok szavazó még nem döntötte el, hová teszi az X-et – folytatódik a beszámoló.

Kapcsolódó

Orbán Viktor korábbi kormányai szigorú költségvetési politikát folytattak, kezdve attól, hogy befejezték az ország pénzügyi rendszerének konszolidációját 2008-2009-es válság után. Egyebek mellett államosították a kötelező magánnyugdíjpénztárakat, számos ágazatban különadókkal sújtották a nagyvállalatokat, emelték az áfát és kamatadót vezettek be. Az elmúlt évek a járvány nyomán lazítást hoztak, a költségvetési hiány 2020-ban meghaladta a GDP nyolc százalékát, a kormány 2021-re 7,5 százalékot vár és 2022-re 5,9 százalékot tervez.

A brit üzleti lap megszólaltatta Virovácz Pétert, az ING elemzőjét, aki szerint a lakosság a kezébe kerülő extrajövedelem 50-70 százalékát fogyasztásra fogja fordítani. Mivel az a pénz egy adott pillanatban ömlik a gazdaságba, egyfajta fogyasztási sokkot fog okozni, ami eltúlzott inflációban ölthet testet. Az éves inflációs ráta 8 százalékra ugorhat havi szinten, szemben a 2021. decemberi 7,4 százalékos éves inflációs adattal.