Az energiaválság nagyjából egy éve kezdte el igazán éreztetni a hatását, amire jelentősen ráerősített Ukrajna február vége óta zajló megszállása és a Vlagyimir Putyin orosz elnök által folytatott, fokozatosan agresszívabbá váló energiaháború.

Az mára már látszik, hogy Oroszország partnerként és szolgáltatóként sem megbízható, de míg Ukrajnára rengeteg megpróbáltatás vár, addig az EU tagállamainak többsége már áteshetett a legnehezebb hónapokon, és a zöld átállás előrehaladtával javulni látszik a helyzet hosszútávon - ezt gondolják legalábbis a CEU épületében megtartott Budapest Fórum energiabiztonsági paneljának résztvevői.

A megkönnyebbülés leginkább az európai uniós gáztározók töltöttségének köszönhető, összességükben 85-86 százalékon állnak. Ezzel és a középületek hőmérsékletének megszabásával - amihez az alacsonynak mondható 18 Celsius-fokkal a magyar kormány is csatlakozott -, már nem kell nagyon aggódni a téli időszak miatt, és Felsmann Balázs energetikai szakember úgy látja, hogy a rezsiárak elérték csúcsukat idén nyár végén, innentől inkább a stabilizálódás útját járhatják a költségek.

Európa alkalmazkodik

Felsmann szerint a kulcsszó az alkalmazkodóképesség, ugyanazok az országok, amelyek régen is szkeptikusak voltak az orosz ellátás megbízhatóságával kapcsolatban, most jobban állnak a téli felkészülésben, és lassan azok is felkészültek a közeljövőre, amelyek az átlagosnál jóval nagyobb mértékben kitettek az orosz energiának. Igaz ez például Magyarországra és a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításait megkezdő Csehországra, ahol hasonló szinten állnak a gáztározók, mint Magyarországon, anélkül hogy ők bármilyen gesztust gyakoroltak volna Vlagyimir Putyin felé.

Mindeközben az EU talán egyik legmeggyőzőbb száma, hogy úgy csökkentette az orosz földgáz piaci részesedését 40-ről 7-9 százalékra, hogy az orosz gázimportot nem szankcionálta.

A háborús helyzet drasztikus gyorsaságú alkalmazkodást kívánt, erre pedig a fogyasztók különbözőképpen reagáltak. A vállalkozások piaci logika alapján tovább működtek vagy bezártak, ha teljesen elszállt volna a profitjuk, és rengeteg középületnek, múzeumnak és fürdőnek kellett ideiglenesen lehúzni a rolót. A legrugalmasabban a háztartások reagáltak.

Energiaátmenet és energiabiztonság Közép- és Kelet-Európában az ukrajnai háborút követően - 2022.09.22.
Energiaátmenet és energiabiztonság Közép- és Kelet-Európában az ukrajnai háborút követően - 2022.09.22.
Kép: Facebook

A fideszes rezsicsökkentés pazarlóvá tette a magyarokat

Felsmann szerint jól kivehető például, hogy a magyarországi gázpiacok 2007-es szabadpiacosításától kezdve tendenciózusan csökkent a családok fogyasztása egészen 2013-ig, amikor a második Orbán-kormány bevezette a rezsicsökkentést. Onnantól folyamatosan nőtt a fogyasztás, pedig a telek nagy általánosságban egyre enyébbek lettek, így különösebb ok nem volna a nagyobb gázfogyasztásra.

A rezsicsökkentés - idén júliusi - csökkentésének hirtelensége komolyan felrúgta a lakossági számításokat, de a családok alkalmazkodnak és aki megteheti, az a vállalkozókhoz hasonlóan igyekszik fenntarthatóbb energiákba, hőszivattyúkba vagy napelemekbe fektetni, amik hosszútávú megoldást jelentenek nem csak a pénztárcáknak, hanem a klímának is.

Hátrahagyott oroszok

Miközben Európa az eredetileg Covid-mentő csomagnak induló REpowerEU-val kötelezi magát a zöldenergiás átmenetre, addig némileg máshogy áll a helyzethez az uniót közrefogó USA és Oroszország, amelyek jóval nehezebben veszik rá magukat érdemi változtatásokra. Erről Toby Trister Gati volt amerikai hírszerzési és kutatási helyettes államtitkár beszélt, aki egészen idén márciusig az orosz Lukoil igazgatótanácsának is tagja volt.

Gati az 1990-es években, a Clinton-adminisztráció idején dolgozott a Fehér házban, szerinte akkor tényleg azon dolgoztak, hogy Putyin Oroszországa csatlakozzon a Nyugathoz, még azelőtt hogy Kína vált volna a főellenséggé - de úgy néz ki, ez a szerep végül nem kellett az eredetileg magát modern vezetőként beállító Putyinnak.

Ettől függetlenül, az orosz cégek egyre inkább rá voltak kényszerítve a zöld átmenetre, Gati kifejezetten a fenntarthatóságért felelt a Lukoilban és elmondása szerint tényleg komolyan vették a klímasemlegességet, még ha nem is egy egészséges bolygó képe vezérelte őket. Az orosz vállalatokat leginkább azért mozgatta a téma, mert különben senkitől sem kaptak volna hitelt, a nyugati nagytőke nem igazán üzletelt volna velük.

Éppen ezért az oroszok egy ideje komolyan dolgozni kezdtek a zöldülésen. A Szovjetunió hátrahagyott szemetével, a megörökölt felelőtlen gyakorlatokkal is el kellett kezdeniük leszámolni, ez azonban most, a háború nyomán már nem prioritás.

Bősz Amerika

Más a helyzet az Egyesült Államokban, ahol annyira működnek a fékek és ellensúlyok, hogy a klímasemlegességre tett masszív kísérletet "inflációcsökkentő csomagnak" kellett elnevezni, és még így is keményen meg kellett küzdeni azért az 50 szavazatért, amivel végül sikerült elfogadni a szenátusban a javaslatot.

A demokraták indítványát egyetlen republikánus szenátor sem támogatta, pedig a csomaggal nem csináltak mást, mint belógattak egy közel 400 milliárd dolláros "répát" a befektetők elé, különböző adómentességek és támogatások formájában, ami számukra is csábítóvá teszi a váltást.

Bár ez a pénzbeli motiváció könnyen párhuzamba állítható azzal, ami az oroszokat is rávenni látszott egykor az átmenetre, az USA-ban a társadalmi nyomás is jelen van, csakhogy Gati szerint az amerikaiak vehemensen ellenállnak bárminek, ami előírná nekik, hogyan végezzék a dolguk, és különösen igaz lehet ez a termelőiparban dolgozókra, akik közt nagyobb százalékkal vannak a republikánus szavazók.

Arról mindenesetre megnyugtatta a panel résztvevőit, hogy Oroszországgal szemben az USA esetében nem kell attól tartani, hogy egyszer csak felfüggesztik az LNG exportot, ugyanis az amerikaiaknak nem a kormányuk diktál, és maguktól sosem akarnának nemet mondani egy jó üzletre.

Szerinte ennél jóval aggasztóbb az atomenergia helyzete, amihez az üzemanyagot szinte mindenki az oroszoktól szerzi, még az USA-ban működő reaktorok uránium fűtőanyagainak 60 százaléka is onnét származik. Azt pedig végképpen nem érti az amerikai szakember, hogy hogyan volt képes a magyar kormány az ukrajnai háború megkezdődése után tovább haladni a Paks II projekttel.

Áramszámla kalkulátor

A normál áram
B éjszakai áram

Gázszámla kalkulátor