"A csőnek van gazdája, és a Gazprom is részes a tulajdonlásban. Természetesen enélkül nem lehet (a vizsgálatot lefolytatni)" - mondta Peszkov arra a kérdésre válaszolva, vajon az orosz fél ragaszkodik-e ahhoz, hogy a Gazprom vagy az orosz állam képviseletében az orosz hatóságok rész vehessenek a történtek kivizsgálásában.

Oroszország az EU megkeresése esetén kész lenne megfontolni a részvételt az Északi Áramlat gázvezetékeken történt incidensek kivizsgálásában, de eddig ez nem történt meg - mondta Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes szerdán újságíróknak.

Peszkov szerint mivel még az sem világos, hogy mi történt a vezetékekkel, azt sem lehet megjósolni, hogy meddig tarthat a javítás. "Csak arra szeretnék mindenkit felszólítani, hogy gondolkodjon el, mielőtt bármilyen nyilatkozatot tesz, még meg kell várni a pillanatot, amikor kivizsgálják a sérülést, hogy megállapítsák, robbanásról van-e szó vagy sem."

Peszkov: nem mi, az USA

Peszkov "ostobaságnak" és "abszurdumnak" nevezte a feltételezést, mely szerint Oroszországnak köze lehetett a történtekhez, szerinte Moszkva nem lehetett érdekelt az incidensben, mert Európába vezető gázszállítási útvonalakat veszített el. Az üggyel kapcsolatban "rengeteg kérdés" merül fel. Az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítói erősen érdekeltek abban, hogy továbbra is magas nyereséget termeljenek. Emlékeztetett arra, hogy Joe Biden amerikai elnök február elején az Északi Áramlat 2 felszámolásának lehetőségéről beszélt. "Nem tudjuk, hogy mit értett ezen az Egyesült Államok elnöke" - mondta az MTI szerint Peszkov.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Telegramon közölte, hogy a gázvezetékeken történt rendkívüli eseményekkel kapcsolatban kezdeményezi az ENSZ Biztonsági Tanácsa hivatalos tanácskozásának összehívását. Zaharova a Rosszija 1 állami tévécsatornának nyilatkozva azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy régóta következetesen törekszik az európai együttműködés meghiúsítására, hogy piacot teremtsen a saját energiahordozói számára.

Peszkov a sajtónak azt mondta: az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezetékkel kapcsolatos helyzet párbeszédet és az összes fél gyors interakcióját igényelné, de a dialógus most teljesen hiányzik.

Nagy mennyiségű gáz szivárgott a tengerbe

A vezetékeket üzemeltető Nord Stream AG kedden az Északi Áramlat tengeri csővezetékek három szálát ért "példátlan károkról" számolt be, amelyeket hétfőn néhány órán belül fedeztek fel. Az első szivárgást az Északi Áramlat 2-nél észlelték, a dán Bornholm sziget közelében, aztán még kettőt az Északi Áramlat 1-en. A Dán Energiaügynökség jelentése szerint nagy mennyiségű gáz szivárgott a tengerbe, a helyszínt a repülőgépeknek és hajóknak öt tengeri mérföldes körzetben el kell kerülniük. Több vezető politikus nem zárta ki, hogy a vezetéket szabotázsakció rongálhatta meg.

A két megrongálódott vezetékrendszer Oroszországot és Németországot köti össze a Balti-tenger alatt. Egyik vezetékpár sem üzemel, de a robbanásokat megelőzően gázzal volt feltöltve. Az Északi Áramlat 1-et arra hivatkozva állította le az orosz fél augusztusban, hogy az összes turbina meghibásodott, a szervizelésüket pedig a Siemens a szankciók miatt képtelen ellátni. Az Északi Áramlat 2 üzembe helyezési eljárását a német fél állította le Oroszország Ukrajna elleni támadására hivatkozva.