Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Hillary Clinton, a demokraták legesélyesebb elnökjelölt-aspiránsa a jómódúakat terhelő különadót vezetne be - jelentette a Financial Times (FT). A négyszázalékos közterhet azokra vetnék ki, akik évente több mint ötmillió dollárt keresnek.

Ez volt az első konkrét adójavaslat, amellyel a volt first lady előállt a hét elején, majd a következő napokban további részletekkel állt elő: például a nagy értékű lakóingatlanok és a gyorsan növekvő tőkehozamok erősebb adóztatásával. Clinton már korábban megígérte, hogy ha az USA elnökévé választják, akkor emelni fogja a leggazdagabbak személyi jövedelemadóját.

Jól jönne a bevétel

Az ötmilliós küszöb azt jelentené, hogy minden tízezer amerikai adózóból kettőnek kellene befizetnie a különadót. Clinton kampánystábja szerint az új közteherből a következő évtizedben összesen 150 milliárd dollár folyna be a washingtoni költségvetésbe, amely hozzájárulna az új kormány néhány jelentős tervezett kiadásának finanszírozásához.

Az egyik az utóbbiak közül az a 350 milliárd dollár, amelynek segítségével mérsékelhetnék a tanulás költségeit a felsőfokú intézményekben, továbbá segítséget nyújtanának a korábban felvett diákhitelek visszafizetéséhez. Clinton 250 milliárd dollárt szán infrastruktúra-projektekre, új hidak, vasútvonalak, alagutak építésére, tovább 30 milliárdot pedig az USA szénbányász közösségeinek támogatására.

Buffett-tel egy színpadon

Clintont nyomás alatt tartja pártja másik elnökjelölt-aspiránsa, Bernie Sanders, aki azzal vádolja riválisát, hogy kampányához elfogadja a Wall Street-i támogatók pénzét és nem áll ki amellett a törvény mellett, amely elválasztaná egymástól a kockázatos tevékenységet folytató befektetési, illetve a lakossági betéteket is kezelő kereskedelmi bankokat.

A first lady azzal igyekszik visszavágni, hogy a középosztály helyzetének javítását helyezi kampányának középpontjába. Olyan intézkedéseket ígér, amelyek csökkentik az amerikai társadalom tagjainak óriási jövedelemkülönbségeit.

A múlt hónapban egy színpadra állt Warren Buffett tőzsdeguruval, a világ egyik leggazdagabb emberével, aki támogatásáról biztosította. Az üzletember egyetért az úgynevezett Buffett-szabály bevezetésével, amely 30 százalékos minimáladót írna elő azok esetén, akik több mint egymillió dollárt keresnek egy évben.

Fizessenek, mielőtt nem fizetnek

Clinton korábban előállt egy úgynevezett lelépési adóval (exit tax), amelyet azokra a vállalatokra vetnének ki, amelyek külföldi vállalatfelvásárlásokkal utat nyitnak maguk előtt ahhoz, hogy az USA helyett kedvező vállalati adózást kínáló országokban fizessék be nyereségadójukat.

Az elnökaspiráns a Pfizer gyógyszergyártót hozza fel példaként, amely 160 milliárd dollárért megszerezheti az Írországban bejegyzett Allergant.

A három hét múlva esedékes első előválasztások előtt Clinton és Sanders lényegében döntetlenre áll. A közvélemény-kutatások szerint az egyik államban az előbbi vezet három százalékponttal, míg a másikban az utóbbi négy százalékponttal.

Ideges a Wall Street

A pénzvilág ugyan hozzászokott ahhoz, hogy a jelentős országos választási kampányok idején a politikusok támadják a nagy kockázatvállalással szerzett magas jövedelmeket, ám az idei csata a korábbiaknál is populistább hangvételűnek látszik.

Az elnökjelöltségért folytatott verseny éllovasai, Clinton, illetve Donald Trump ingatlanmágnás, aki a republikánusok bizalmát igyekszik elnyerni, egyaránt a vagyonkezelők, a kockázati tőketársaságok és a hedge fundok menedzsereinek magasabb adóztatását ígérik. Jelenleg a személyi jövedelemadó legmagasabb adósávja 39,6 százalék, míg a pénzpiaci vezetők a segítségükkel szerzett profit rájuk eső részének csak 20 százalékát fizetik be a költségvetésbe.

Clinton azt kifogásolja, hogy kevesebbet adóznak, mint a tanárok és az ápolók, míg Trump - akinek üzletemberi múltja nyomán vannak jó barátai e menedzserrétegben - sokukról úgy gondolja, hogy aktatologatással szerzi a pénzét.