A washingtoni Brookings intézetben tartott tanácskozáson Robert B. Zoellick, a Világbank elnöke kifejtette: attól tart, hogy jövőre az élelmiszerkészletek alacsony szintje, az emelkedő gabonaárak és annak valószínűsége, hogy egyes rizstermelő országok rizst lesznek kénytelenek importálni, ismét az árak növekedését fogja előidézni. Josette Sheeran, az ENSZ világélelmezési programjának igazgatója szerint az elmúlt két év alatt 200 millióval, 1,02 milliárdra emelkedett a világon éhezők száma, ami minden eddigi adatnál magasabb. A pénzügyi és gazdasági válság ezt a problémát egy időre háttérbe szorította, nem utolsósorban azért, mert a fejlett gazdaságokban csökkent az élelmiszerek ára. A fejlődőkön azonban ez sem segített, náluk az áruk 80 százaléka tovább drágult. Öt év alatt globálisan 50 százalékkal ment feljebb az élelmiszerek ára. Ez azt jelenti, hogy a fejlődő országokban élők 80 százaléka harmadannyi élelmiszerrel kénytelen beérni, mint két vagy három évvel ezelőtt. Az ENSZ programja 78 országban több mint 102 millió embert segélyez élelemmel. Mint Sheeran elmondta, a világon minden egyes nap közel 230 millió gyerek és felnőtt azzal ébred, hogy nem lehet biztos benne, hozzájut-e egy tányérnyi ételhez. Ez önmagában elegendő a társadalom destabilizálódásához. Zoellick szerint a két évvel ezelőtti élelmiszerválságot előidéző tényezők közül több még mindig fennáll és ezekhez újak is társultak. Változatlanul nem elegendőek a készletek, ráadásul egyre több befektető fordul az árupiacok felé, ami potenciálisan heves árváltozásokat okozhat. Ráadásul szoros kapcsolat jött létre az olaj- és az élelmiszerárak között - amikor az olaj drágul, az élelmiszerek is drágulnak. Ebben a helyzetben az ENSZ élelmezési világprogramjának kiszámíthatóbb, hosszú távú finanszírozásra van szüksége. Törvényeket kellene hozni az árufelhalmozás ellen is - az élelmiszerválság idején még az ENSZ humanitárius célú vásárlásait is akadályozták exportkorlátozásokkal és -tilalmakkal. A G20 felhívására a Világbank is igyekszik segíteni - a folyó pénzügyi évben például 6 milliárd dollárt szán mezőgazdasági beruházások támogatására, de segíti az iskolai élelmezési programokat is. A legszegényebb országok megsegítésével foglalkozó alapítványa, az IDA 2008 júliusától 2009 októberéig közel 14 milliárd dollárt osztott szét. Az Európai Unió a következő három évben legalább 20 milliárd dollárral tervezi támogatni a mezőgazdaság fejlődését. Az élelmiszer-ellátás biztonságára való törekvés olyan új jelenségeket is szül, mint a külföldi földfelvásárlás, amit az árak jelentős különbsége tesz lehetővé. Míg Argentínában egy hektár termőföld 8000 dollárba kerül, Oroszországban 800-ba. Kínai cégek már több mint 80 ezer hektárt vásároltak meg Oroszországban és 7000-et Kazahsztánban, dél-koreaiak pedig mintegy 270 ezer hektárt birtokolnak Mongóliában. (Az árupiaci buborékok kialakulásának lehetőségéről szóló cikkünk a 13. oldalon olvasható.)