Egymás vádolására szánták a hétfői napot a görög és az európai vezetők, miután vasárnap zsákutcába jutottak tárgyalásaik a lényegében fizetésképtelennek tekinthető Görögország finanszírozásáról. Minkét fél megkeményítette álláspontját - jelentette a Bloomberg. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök a demokrácia fáklyavivőjének állította be országát, miközben Angela Merkel német kancellár pártja, a CDU választmányi elnöke azt mondta, hogy a görögöknek összhangba kellene végre kerülniük a realitásokkal.

Ciprasz szerint csak politikai motivációkkal lehet magyarázni a hitelezők ragaszkodását a nyugdíjak csökkentéséhez, miután az elmúlt öt év válságkezelése során éppen eleget faragtak le belőlük. Türelmesen kivárjuk, amíg az intézmények (Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (ECB) és a Nemzetközi Valutaalap) elmozdulnak a reális elvárások felé - tette hozzá.

Kapcsolódó

Elméleti fejtegetés

Ha valaki gyengeségnek látná a kormány őszinte készségét a kompromisszumra, annak figyelembe kell vennie, hogy nem csupán harcos történelmi hagyományainkra támaszkodunk, hanem népünk büszkeségre és Európával kapcsolatos reményeire is. Nem ideológiai makacskodásról van szó, hanem a demokrácia kérdéséről - fejtegette elkalandozva elméleti síkra, miközben a vasárnapi kudarc nyomán a világ tőzsdéin enyhe pánikjelek mutatkoztak. A görög börze 4,7 százalékkal zuhant, a portugál és a spanyol bankok hasonló meredekségű lejtőre kerültek, az egész világ tőzsdéire beköszönt a medve és a közös európai valuta 0,3 százalékkal, 1,2222 dollár/euróra gyengült amerikai társával szemben.

Brüsszeli matek

Eközben Annika Breidthardt, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős szóvivője számokat sorolt - derül ki az MTI beszámolójából. Az eredeti reformprogramban Athén azt vállalata, hogy 2015-re háromszázalékos elsődleges - adósságtörlesztés nélküli - költségvetési többletet ér el, amit az elmúlt hónapok tárgyalásai nyomán egy százalékra csökkentettek, ami enyhíti a görögök terheit, a középtávú célt pedig 4,5-ről 3,5 százalékra mérsékelték. (Szakértők szerint ez a könnyítés ugyanakkor azzal járna, hogy a görögöknek újabb külső finanszírozásra, azaz újabb hitelcsomagra lenne szükségük - a szerk.)

Brüsszel szerint a hitelezők nem kérik az egyéni nyugdíjak csökkentését. A nyugdíjkorhatár kitolásával, a korai nyugdíjba vonulás lehetőségének fokozatos kivezetésével, az idő előtti nyugdíjba vonulás visszaszorításával igyekeznének csökkenteni a nyugdíjkassza terheit. Az igaz ugyanakkor, hogy idén a GDP egy százalékának megfelelő - 1,8 milliárd eurós - megtakarítást kellene Athénnak produkálnia a nyugdíjrendszerben.

Hahó, itt is emberek vannak!

A szóvivő tagadta azt is, hogy az EU-ECB-IMF trió újabb bércsökkentést követelne. Ehelyett a közszférában alkalmazott bértábla korszerűsítését kérik, illetve emellett azt, hogy a bérek a termelékenységgel összhangban emelkedjenek. Margarítisz Szkínász, a brüsszeli testület vezető szóvivője aláhúzta, hogy az Európai Bizottság pusztán közvetítő szerepet játszik Athén és az eurótagállamok egyeztetésében, azaz Brüsszel  nem hitelezője Görögországnak. A görögök az euróövezet 18 további demokratikus állama és a Nemzetközi Valutaalap adósai. Ezeken keresztül a nemzetközi közösség adott kölcsönt nekik. Az eurótagállamok az állampolgáraik, az IMF a tőkéjét összeadó országok adófizetőinek pénzét költik.